Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2005-03-01 / 3. szám
©Múzeumi Hírlevél m igencsak színes látogatóközönséget fogadhatott a múzeum: Boldogról, a Hatvantól délre fekvő faluból százharminc ember, idős és fiatal érkezett Budapestre, s az asszonyok színpompás viselete a többi múzeumunkba látogató érdeklődő kíváncsiságát is felkeltette. A Néprajzi Múzeum sikeres napként jegyezheti „naplójába" a szombati rendezvényt. Már reggel megnyitotta kapuit a múzeum a nagyközönség előtt, folyamatosan érkeztek, amíg a Boldogról a helybéli művelődési ház vezetőjének, Képestié Tóth Katalinnak segítségével idelátogató fiatalok és idősek, a múzeum szervezésében a Parlamentet járták végig. Fél tizenegykor már tele volt a múzeum épülete kíváncsi és büszke emberekkel. Az emeleten most is, és egészen májusig látható Boldog/képek című időszaki és A magyar nép hagyományos kultúrája című állandó kiállításon Fejó's Zoltán - a boldogi fényképkiállítás rendezője - és Sáfrány Zsuzsanna főmuzeológus a hatalmas érdeklődésre és létszámra való tekintettel osztott csoportoknak tartotta a tárlatvezetést. A Díszteremben délután egy órakor rövid köszöntőt tartott Fejős Zoltán, a múzeum főigazgatója és Selmeczi Kovács Attila főtanácsos, a Múzeum Baráti Kör elnöke - itt találkozott végre a Baráti Kör és Boldog falu népe. A köszöntés után Fejős Zoltán újabb tárlatvezetést tartott a fényképkiállításon, míg a másik teremben található állandó kiállításon Selmeczi Kovács Attila előadását hallgathatták meg a látogatók. Délután három órakor Katona Edit főmuzeológus, a múzeum viselet- és textilgyűjteményének vezetője segítségével újabb felejthetetlen programon vehettek részt az érdeklődők - a Díszterembe többen már nem is férhettek volna, a pótszékből sem volt elegendő. Lukács Ferencné boldogi öltöztetőasszony mutatta be a menyasszony- és menyecskeviseletet: Marika néni csodálatos rutinnal és tapasztalattal öltöztette fel a lányokat szemünk láttára, s mi minden apró mozdulat jelentőségét éreztük. Az örömteli nap sikere a programok színességén, a közönségen és a szervezésen együtt múlott. A közönség részéről büszkeséget és hálás érdeklődést éreztem, a szervezők részéről pedig lelkesedést, kedvességet és meghatódottságot. Örömet szerezni egy egész falunak, s azt a falut pedig az egész országnak megmutatni csakis boldog érzés lehet. Harmadik alkalommal rendezzük meg a Néprajzi Múzeum Napját, felidézve Xantus János 1872. március 5-én igazgatóőrré történt kinevezését. A nap programjait ebben az évben a Terézváros és a Boldog / Képek című időszaki kiállításainkhoz szervezzük. A Néprajzi Múzeum Napján (10 órától) mesterek érkeznek hozzánk a Terézvárosból (bábos, csillárkészítő, hegedűkészítő és asztalos), akik egész napos mesterségbemutatókat fognak tartani. Szintén már délelőtt megérkeznek a képeslapgyűjtők is, akik börzét szerveznek, s gyűjteményüket mutatják be. Cifrázott kalácsot készít egy boldogi néni (ez a hagyomány csak Boldogon éli), lesz lakodalmas bemutató, és többféle boldogi viseletét is bemutatunk a közönségnek. Benkhard Ágota Új időszaki kiállítások BUDAPEST Kálmán király pecsétgyűrűje Magyar Nemzeti Múzeum Az 1800-as évek végén az Esterházy-család szarvkői uradalmában (Sopron mellett, ma Ausztria) egy különös lelet látott napvilágot: egy aranygyűrű, mely az uradalom intézőjéhez, Ernst Sedlmayrhez került. A gyűrű az 1900-as évek elején már megfordult a Magyar Nemzeti Múzeumban, melyet azóta többször is ismertettek, miközben hitbizományként a család legidősebb férfitagja birtokában maradt, többnyire kívül a mai Magyarország területén. A gyűrű birtokosai valamennyien jeles személyiségek voltak, köztük a müncheni, majd salzburgi művészettörténeti tanszék vezetője, Hans Sedlmayr vagy a híres növénynemesítő, Kurt Sedlmayr akadémikus. Ez utóbbi gyermekei, a magyar műemlékvédelmet építészi munkásságával 83
