Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2005-03-01 / 3. szám
(s^JTúzeumi Jíi'iiivíim Középen: Oroszlánt ábrázoló textiltöredék. Vászon és sárga, fekete gyapjú. Kairó, Kopt Múzeum. Ltsz.: 6615 zióiban. Céltudatosan hozzájárulva a művészeti termelés minőségi hierarchiájának kidolgozásához, megpróbálunk olyan műveket kiállítani Budapesten, amelyek bemutatják a vezető mestereket alkalmazó elit műhelyeket ugyanúgy, mint a kevésbé módosak számára dolgozó kis helyi műhelyek és mesterek munkáját. Bemutatni azt a hosszú utat, amely az alexandriai elit műhelyektől a kis helyi műhelyekhez, az elit reprezentációjától a szegényebbek sajátos reprezentációjáig vezet. > M. E. Mi az, hogy kopt? Minek tekinthető, mint fogalom: etnikumnak, társadalmi keretnek? > T. L. Ma a kopt szó alatt a kopt egyházat értjük. Aki ma kopt keresztény, az száz százalékos bizonyossággal az egykori fáraonikus lakosság leszármazottja. Egyiptomban még nagyon sokan vannak, akik az egykori fáraonikus lakosságnak a leszármazottai, azonban ma már elvesznek a mohamedánok között, mert őseik áttértek mohamedán hitre valamikor a Kr. u. 5. század második fele és napjaink között. De az egykori lakosság genetikailag ott van. Koptnak nevezzük a késő antik - kora bizánci évszázadok művészetét is, de ezt szívesebben nevezem pontosabban: késő antik - korai bizánci művészetnek. Az arab hódítás utáni korszakot inkább nevezném koptnak, amikor a kopt kereszténység szabta meg a művészetnek nemcsak a tematikáját, hanem a stílusát is, ez a művészet az iszlám művészet mellett - noha attól nem teljesen függetlenül - létezett. Ha a kezdetektől, a Kr. utáni 3. századtól haladok előre, akkor nem látok sehol sem elválasztó vonalat. Ezt abban a korszakban sem látom, amikor az egyházszakadás megtörtént, és az egyiptomi keresztények kopt menofizitákra és bizánci ortodoxokra tagolódtak. A két felekezetnek nem volt elkülöníthető, saját művészeti termése. Nem látok különbséget a szerint sem, hogy egy adott kőfaragvány, textil, vagy festett edény egy bizánci hivatalnok vagy egy kopt földbirtokos számára készült. Az emlékanyag egészében felismerhető különbségek művészettörténeti fogalmakban fejezhetők ki, nem pedig etnikai vagy felekezeti értelemben. A történeti keret pedig Egyiptom története az adott pillanatban. > M. E. A katalógusírás művészet, mint Szilágyi János György mondta egyszer, az ember akkor ír katalógust, ha eljut arra a fokra, amikor már van mit összegeznie. Kérdésem, készült-e katalógus a kiállításhoz? > T. L. Kettő is. A katalógusírás valóban a legnehezebb műfajok közé tartozik. A Kr. u. 3. század közepéről, de még korábbról származó tárgyakat ugyanúgy meg kell tudni érteni, mint a legkésőbbi tárgyakat. A körülmények úgy hozták, hogy mindkét katalógust én írtam. Van egy angol változat, ami mintegy kézikönyv jelleggel, tudományos apparátussal a nem magyar közönség számára készült. Van egy magyar vezető is, amiben a tudományos apparátus csekélyebb, itt egy nagyon részletes bibliográfia található, s ez más szerkezettel készült, nagyobb hangsúly van a magyarázó esszéken, amelyek bevezetik a kisebb tárgycsoportokat, s kisebb hangsúly esik az egyes tárgyak részletes elemzésére, amely az angol változatban nagyobb szerepet kapott. Már mindkettő nyomdában van. Készül magyarul és angolul egy rövidebb füzet, alapvető információkkal, meglehetősen részletes magyarázó szövegekkel. A két katalógus mellett megjelenik a kiállításra egy könyvem is Hollandiában, mely a kopt művészet többé-kevésbé átfogó elemzését nyújtja. > M. E. Az MTA Régészeti Intézete kutatójaként, akadémikusként rendeztél kiállítást. Természetes folyamata e a kutatásnak, hogy az ember egyszer eljut a kiállításrendezésig? Úgy érzed, hogy tudományos munkásságodhoz tartozik, vagy egyszerűen a nagyközönségnek tett engedmény ? > T. L. A harmónia teljes, hiszen én sok dolgot kutatóként nem tudtam volna megtenni akkor, ha nem kerülök a kiállítás miatt bizonyos helyzetekbe. A világ három legjelentősebb kopt gyűjteményéből kettőt részletesen át kellett újra néznem. Ez csak egy kiállítás kedvéért lehetséges, utoljára több mint harminc évvel ezelőtt engedtek be a kairói Kopt Múzeumba és az alexandriai Görög-Római Múzeum raktáraiba, most ismét nagy felfedezéssel járt. A kiállításrendezés rendkívül nagy mértékben elősegíti a tárgyak megértését, hiszen meg kell tudnom magyarázni őket a látogatóknak is. Azért ülök le valamit írni is, mert valamit nem értek, kérdéseim vannak. A legjobb mód arra, hogy az ember választ találjon a kérdéseire az, hogy írogat. Én szeretem, ha a feladat terel valamilyen irányba, nem feltétlenül én szeretném terelni a feladatot. Jerger Krisztinát a kiállítás megrendezésére azért kértük fel, mert minden kiállítása, amit láttam, lenyűgöző volt, s magam is dolgoztam már vele. A kiállítás múzeumi kurátora Nagy Árpád Miklós, az Antik Osztály vezetője, a kiállítás előkészítéséhez és kivitelezéséhez szükséges remek stábot ő fogja össze. Remélem, hogy a mú~ 78
