Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)

2005-02-01 / 2. szám

©Múzeumi J^írlevélj® Probleme der frühen Merowingerzeit im Mittel­donauraum. Hrsg. J. Tejral. Brno, Archäologisches Institut der Akademie der Wissenschaften der Tschechischen Republik Brno, 2002. 361 p. ill. Q 16.184 235/2004 Sakeüariou, Michell: Peuples préhelléniques d'ori­­gine indo-européenne. Athens, Ekdotike Athénon S. A., 1977. 350 p. 39.592 58/2004 Wattenbach, Wilhelm - Holtzmann, Robert: Deutsch­lands Geschichtsquellen im Mittelalter. Die Zeit der Sachsen und Salier. 3 db. I-II-IH. Darmstadt, Wissenschaftliche Buchgesellschaft, 1978.1010,283 p. 39.498/I-II-III 274/2003/I-II-III Magyar múzeumi kiadványok Összeállította Sárközy Gabriella Múzeumok mindenkinek program A kiadvány Durbin, G. - Morris, S. - Wilkinson, S.: „Tanulás tárgyakkal" című kötetének - Miszné Korenchy Anikó által - fordított és átdolgozott változata. Kiad.: NKÖM, Bp„ 2004. 36 p. ill. A lefordított és közzétett angol kiadvány nagyon hasznos kézikönyvként szolgálhat a múzeumpedagó­gusoknak, gyermekekkel foglalkozóknak egyaránt. A könyv célja az volt, hogy bemutassa, a tár­gyak értelmezése hogyan segíti a körülöttünk lévő világ megismerését. Segíti a tanárokat abban, hogy mind az osztályteremben, mind pedig a múzeumban lévő tárgyakat jobban felhasználják az oktatásban, rávilágít, hogy a különböző tárgyakon - sokszor já­tékos módon - keresztül mennyi ismeretanyaghoz juthatnak a fiatalok. Hasznos lehet a könyv a képzőművészetek, vallástörténet, történelem, földrajz, technika, mate­matika, fizika és a nyelvek oktatásánál is: a tárgyakból való okulás nem feltétlenül történelemre alapozott tevékenység. A tárgyközpontú tanulás előnyét hangsú­lyozzák a szerzők, mert ezzel a módszerrel jobban meg lehet érteni a „dolgok" szerepét az életünkben. Szó van a kötetben a múlt és az idegen kultúrák megismeréséről, a tárgyak motiváló erejéről, kész­ségfejlesztésről, az ismeretszerzés módozatairól, a 66 fogalmak megértéséhez a megismert tárgyakon ke­resztül vezető útról. Táblázatba rendezve sorolják fel a tárgyak megfigyelésének szempontjait, a tantervhez kap­csolódó tárgyak felhasználási módozatait. Számos példát is olvashatunk a témákat illetően, és azokhoz ötleteket adnak, hogyan és hol tanulmányozzák a pe­dagógusok a gyermekekkel együtt művészettörténeti, építészeti, régészeti, műszaki, irodalmi gyűjtemé­nyekhez köthető tárgyakat. A könyv érdekessége és külön értéke, hogy a fordítás mellett a témakörökhöz kapcsolódó tár­gyakat hazai múzeumok gyűjteményeiből válogatták. A gazdag képanyag a legmegfelelőbb tárgyakból állt össze, a Matrica Múzeum bronzkori edényétől, a Petőfi Irodalmi Múzeum Szendrey Júlia ruháján át egészen a Mű-Terem Galéria aukciójáig vallanak a képek a tárgyak csodálatos világáról. Tolnay Gábor: Föld - ember - törvény Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. század első felében (1895-1950). Szerk.: Hajdú József. Kiad.: Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szolnok, 2004. 468 p. ill. (A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 59.) Több mint négy évtizede foglalkozik a szerző a Nagyatádi-féle földreform történetével. Jelen kö­tetben is folytatja annak a történelmi folyamatnak a bemutatását, amelyet a „Jász-Nagykun-Szolnok vármegye mezőgazdaságának egyes kérdései 1920- 1944 között" című munkájában megkezdett. Eb­ben a könyvben arról olvashatunk hogyan történt az 1920-as évek földreformjainak a végrehajtása Dévaványán. Ennek kapcsán részletesen és mély­rehatóan kívánja megismertetni azokat a helyi és országos eseményeket, amelyek a magyar parasztság két világháború közötti életét motiválták, és amelyek számos ponton az említett földreformhoz kapcso­lódtak. Ezek a problémák lendítették tovább a tör­ténelmi események követésében, hiszen az 1945-ös földreform és az abból következő változások, azok feltárása és nyomon követése több fontos és egyedi jelenség megismerésére adott lehetőséget. A mezőgazdasági termelés a település életé­ben mindig alapvető jelentőségű volt, így a nagyatá­di-féle földreform idején, a XX. század első felében

Next

/
Oldalképek
Tartalom