Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2005-02-01 / 2. szám
m^ÚZEUMI J^ÍRLEVÉLJ© rajzolójának beazonosításával közelebb jutott ahhoz, hogy Marsigli szerteágazó, gazdag hagyatékában kiigazodhassunk. A tanulmány egy másik fontos területen is segít tisztábban látni: a Marsiglihoz írt levelek alapján feltárja annak segítőit és közreműködőit a Danubius megalkotása során. Meghökkentő kép tárul az olvasó elé: magyar, horvát, szlovák, erdélyi, osztrák, olasz, német, francia, angol, holland, svájci tudósok és művészek segítették őt a nagy munkában. A kapcsolattartásnak ez az intenzitása még ma is, az internet korszakában is lenyűgöző teljesítménynek számít! Ezt követően a Bolognai Állami Levéltárban (Archivio di Stato) a Danubius születésének utolsó fázisára, a nyomdai előkészületekre, a holland könyvkereskedőkkel kötött szerződésre, az illusztrációkat hordozó rézlemezek sorsára vonatkozóan talált a szerző eddig feltáratlan dokumentumokat. Bemutatásuk, tartalmi feltárásuk zárja a tanulmány első részét. Második részében a tanulmány a hasonmásban közölt I. kötetet - a bemutatott Duna-szakasz föld- és vízrajzát - tárgyalja részletesebben, majd röviden a Római emlékek, az Ásványok, a Halak, a Madarak és a Vegyes megfigyelések köteteit hozza életközeibe képi és szöveges illusztrációk segítségével. Ily módon egy kis áttekintést ad az Olvasónak a még kiadásra váró többi öt kötet tartalmát és tudománytörténeti értékét illetően. A Duna fölfedezésének fontosabb külső jellemzői: formátuma: A/4; gerincvastagsága: 3 cm; oldalszáma: 447. A tanulmányt díszítő illusztrációk száma: 46 (részben színesek), míg a hasonmást közel száz illusztráció gazdagítja: 21 A/3 méret? Duna- illetve vízrajzi térkép; 16 híresen szép Hold-ábrázolás és félszáznál több egyéb ábra. A könyvet 2004. november 24-én a magyarországi Olasz Kultúrintézet előadótermében nagy érdeklődés mellett mutatta be Kecskeméti Tibor. Reményét fejezte ki, hogy a bemutatásra került kötetet majd a többi is követi - ajándékul nemcsak a magyar, hanem az egyetemes kultúrának. Duna Múzeum Kriston Vízi József: Vendégségben Palócföldön Szerk.: Veres László és Viga Gyula. Kiad.: Herman Ottó Múzeum, Miskolc, 2004. 186 p. ill. Mintegy két évtized folklór témájú, Észak-Magyarországra vonatkozó írásai jelentek meg Kriston Vízi /dzse/új raközlő kötetében. Az 1980-90-es években többnyire múzeumi évkönyvekben, konferenciakötetekben jelent meg a 14 tanulmány ajáték- és játékkutatás története, társasélet, jeles napokhoz kapcsolódó szokások köréből, illetve a szokások változásáról, a paraszti lakáskultúra újabb elemeiről. Ebben az időben folyt a palóckutatás, Északkelet-Magyarország szinte minden múzeumának néprajzosa részese volt ennek a nagyszabású kutatóprogramnak. A Borsod- Abaúj-Zemplén és Heves megyei múzeumi szervezet muzeológusaként kapott részt ebből a munkából a szerző, az e kutatás keretében írt dolgozatai mellett azonban helyet kapott a kötetben néhány, a palóckutatáson kívül, vagy később elkészült írás is. Három nagyobb egységre bonthatók a kötet tanulmányai. Az első egységben öt, a népi játékokról (Egy sportszerű népi játék: a palóc mancsozás, Népi gyermekjátékok a Palócföldön), három a játékkutatás történetéről szól (A palócföldi játékkultúra gyűjtésének történetéből, Istvánffy Gyula játékgyűjtései, Lajos Árpád, a népi gyermekjátékok kutatója). E két utóbbi tanulmányban kilép a szorosan vett Palócföld területéről, hiszen csonka lenne a méltatás és értékelés, ha a két Miskolchoz köthető folklorista életművét csupán a palócság szemszögéből vizsgálta volna. A második nagyobb egység a gyerekek illetve a fiatalok múltbeli játékaihoz, szórakozási szokásaihoz, társas életéhez (Játék és szórakozás Pusztafalu-Csongrád, Ellésmonostor A monostor háromhajós templomának elméleti rekonstrukciós rajzai (1100 körül). 55
