Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2005-02-01 / 2. szám
©^^Túzeumi Hírlevél m már nem azonosítható. Megoldást elsősorban csak újabb, hitelesen feltárt és jól dokumentált temetőfeltárásoktól várhatunk. Ilyen kutatások jelenleg csak a Lesencetomaj-Piroskereszt lelőhelyen folynak, ahol eddig 704 sír látott napvilágot. Kiállításunkban e temető anyagából mutatunk be válogatást. Eddigi ismereteink szerint e jellegzetes leletanyagú temetőket olyan nép hagyta ránk, amelynek eredeti hazája a Bizánci Birodalom területén kereshető. Viseletében is antik hagyományokat követ. Ez különösen a korai időszak női viseletében figyelhető meg: kis méretű kosaras fülbevalók, korongfibulák, több sorban felfűzött gyöngy-nyakláncok, ruha összetűzésére szolgáló tűk. Később, éppen az őket körülvevő avarság hatására, olyan elemek is bekerültek a női divatba, amelyek elsősorban az avar asszonyok viseletére jellemzőek. Ilyenek voltak a dinnyemag alakú gyöngyökből fűzött nyakláncok, néhány fülbevaló típus, poncolt díszítésű bronz huzalkarperecek, bár hangsúlyozni kell, hogy mindezek ellenére igen szigorúan ragaszkodtak régi viseleti szokásaikhoz. Igaz ezek idővel kissé átalakultak: a kosaras fülbevalók mérete egyre nagyobb lett, a ruhatűk szárát négyfelé hasították, méreteik szintén jelentősen megnőttek. Valamivel szegényesebb a férfi sírok emlékanyaga. Leggyakrabban vas csatok, karikák, kések jellemzik. Ritkaságszámba megy véretekkel díszített öv. Kiállításunkban rekonstrukció segítségével mutatjuk be a jellegzetes Keszthely-kultúrás kora és késői viseletét. Külön tárlóban helyeztük el a szintén ritka agyag edényeket és fa vödröket. A női és a férfi sírok leletanyagából válogatást mutatunk be a vitrin-részben. Veszprém megyében egyedülálló, de országosan is ritkaságszámba mennek az olyan temetők, amelyeket nem csak az avar, hanem a honfoglalás korában is használtak. Ilyen temető került elő véletlen folytán Balatonudvari település Fövenyes nevű részén. Az első sírokra 2002-ben, csatornázási munkák közben bukkantak. A megindult feltárások során derült ki, hogy a temetőben két nép sírjai találhatók: a Ny-K-i tájolású, 10-11. századi sírok korábbi, É-D-i tájolású késő avar kori sírokra voltak rátemetve. A két eltérő korú temetkezések nem bolygatták egymást. Mindazok ellenére, hogy a leletmentés csak a nyomvonallal veszélyeztetett területre terjedt ki, így is 114 sírt sikerült feltárni. E temető anyagából láthatunk válogatást, illetve a térben ábrázolt temetőtérkép segítségével szemléltetjük a két nép hagyatékát rejtő sírok elhelyezkedését. Nem lenne teljes az adott időszakról alkotott képünk, ha nem ismernénk a korabeli mezőgazdaságot, ezen belül az állattenyésztést és a növénytermesztést. Ásatásokból származó növényleletek, állatcsontok, régészeti tárgyak és ábrázolások szemléltetik a korabeli állattartást és növénytermesztést, illetve ezek kapcsán szó esik az étkezési szokásokról is. In situ kiemelt imolai típusú kohó rekonstrukciója szemlélteti a korabeli kohászatot, illetve ábrázolásokon látható a többi ismert kohótípus. Vitrinben állítottuk ki a kohóműhelyek feltárása során előkerült leletanyagot, valamint szó esik a kovácsok fontos munkájáról, amely nélkülözhetetlen volt a mindennapi élet során. Magas szintű tudásuk nélkül ma sokkal kevesebbet tudnánk a korabeli fegyverekről, felszerelési tárgyakról, mezőgazdasági eszközökről. Kisebb vitrinben állítottuk ki az avar, Keszthely-kultúrás és a korai magyarok hitvilágával kapcsolatos tárgyi emlékeket. A sámánhitről ábrák és leírás alapján adunk képet. A tárgyi emlékek nagyobb részt amulettek: átfúrt állatfogak, kagyló, növényi magot tartalmazó, láncon függő amulettek, félhold alakú csüngök, kicsinyített Thor-buzogány, hengeres vagy kerek bullák. A keresztény hit emlékei: Petros-bulla, keresztek, amulett-kapszulák, koporsókeresztek. Külön részben foglalkozunk az avar és honfoglaló népesség antropológiájával. Az adott populációra jellemző koponya, az erről készült rekonstrukció (avar férfi és nő, illetve honfoglaló férfi és nő) alapján nyerhetünk képet a korabeli népesség embertani képéről. Ugyanebben a részben mutatjuk be a csontvázak vizsgálata során megfigyelt különböző betegségeket, gyógyítási módokat. így bemutatjuk a jelképes és valódi trepanációt, a hadisérüléseket, csonttöréseket, csontritkulást, csípőficamot, valamint rajzban az avar kori sérvkötőt, érvágót, csonttégelyt. Archeobotanikai adatok alapján ábrákon mutatjuk be a korabeli gyógynövényeket. Laczkó Dezső Múzeum TÚRKEVE Kiállítások a túrkevei Finta Múzeumban Horváth György kiállítása „1969-ben születtem Túrkevén. Gyerekkorom óta tagja vagyok a városunkban működő képzőművész csoportnak, a Kevi Körnek. 1987-ben részt vettem a Zebegényi Szőnyi István Szabadiskola munkájá-46
