Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2005-12-01 / 12. szám
©Múzeumi Hírlevél j® textíliát közvetlenül a fa felszínére ragasztják, majd a széleit a kivésett vájatokba nyomkodják. A kosztümös babák - ahogy ezt a nevük is sugallja - festett vagy szőtt anyagból készült kosztümökbe öltöztetett babák, amelyeket kiállításokra készítenek. Ez utóbbi csoportba tartozó babák a legváltozatosabbak. A Kokeshi babák, amelyek a japán képzőművészet alkotásai, faragott és festett fából készülnek. Különlegességük, hogy csak fejük és testük van, de nincs kezük és lábuk. Viszonylag rövid történelmi múltra, az Edo korszak késői időszakába tekintenek vissza, és az északkeleti Tohoku régióra jellemző kézműves hagyománynak megfelelően készülnek. A tárlatot rendezte Andrásné Marton Zsuzsa. A Japán Alapítvány anyagából rendezett kiállítás vasárnap és hétfő kivételével 10-16 óráig vátja az érdeklődőket. Tudományos tevékenység ITTHON Konferenciák SZÁZHALOMBATTA First Circular - 2nd International Conference at Százhalombatta on Experimental Archaeology and Archaeological Parks - in memory of dr. Ildikó Poroszlai 2006. március 16-19. Információ: gk239@cam.ac.uk, vicze@mail.battanet.hu Dr. Magdolna Vicze, Gabriella Kovács (szervezők) Konferencia beszámolók BÉKÉSCSABA Megyei Múzeumi Szervezetek Országos Konferenciája 2005. október 19-20. A Megyei Múzeumok Igazgatóságai Szövetségének, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Múzeumi Főosztályának és a Békés Megyei Múzeumok Igazgatóságának közös szervezésében került sor arra a kétnapos konferenciára, amely egy eddig külön nem tárgyalt kérdést tűzött napirendjére: a vidéki- azon belül is a megyei - múzeumok működésének értékelését, általános helyzetét. A helyszínt a Békés Megyei Múzeumok Igazgatóságának kezdeményezésére tudatosan választották, hiszen a megyei múzeumi szervezeteket érintő átalakítások, átszervezések éppen Békés megyében kezdődtek 2000-ben. Azóta 5 év telt el, tehát itt több éves helyi tapasztalatokról beszélhettünk. (A téma most is aktuális: az utóbbi években - bár a Békés megyeinél sokkal halkabban - több megyében folytatódott a megyei múzeumi szervezetek átalakítása, sőt napjainkban szintén hasonló lépésekre kell felkészülnünk.) Az előadásokból kiderült, hogy a kulturális törvényben meghatározott megyei múzeumi feladatellátás háttere, alapvető feltételei, szervezete, struktúrája terén óriási különbségek alakultak ki az egyes megyék között. Ennek oka a fenntartó megyei önkormányzatok egymástól eltérő szerepvállalása, illetve bizonyos központi szabályozók hiánya. Mindenképpen időszerű tehát külön is beszélni a vidéki, a megyei muzeológia jelenlegi helyzetéről és várható jövőjéről. A konferencia célja az volt, hogy minden érintettel közösen tekintsük át a megyei múzeumi szervezetek helyzetét, segítve egy vállalható jövőkép megrajzolását, a megújuló struktúra, szerepkörök fölvázolását. A120 résztvevő között nemcsak a megyei múzeumigazgatóságok szakmai és gazdasági vezetői vettek részt, hanem a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Múzeumi Főosztályának munkatársai, valamint a megyei önkormányzatok kulturális referensei is. Megtisztelte jelenlétével a tanácskozást, és tevékeny részt vállalt annak munkájában Pető Iván, a magyar országgyűlés kulturális bizottságának elnöke, valamint Koncz Erika helyettes államtitkár asszony is. Az MMISZ és a Budapesti Történeti Múzeum - mint ugyancsak önkormányzati fenntartású múzeum- közti együttműködési és kölcsönös tájékoztatási 370
