Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2005-11-01 / 11. szám
©^.^Túzeumi Hírlevél J© szerepelt másodikként Maria Fitzgerald: Textiles in early Ireland: the tools of production címmel, disszertációja alapján készült előadása, amely valóban nagyszerű volt (munkahelye: National Roads Authority, Írország). Kiemelkedő volt módszertani szempontból Lise Bender Jorgensen (Norvégián University of Science and Technology) Theorizing Craftmanship c. előadása. A fő kérdése az volt, hogy milyen párhuzamosságok és átjárhatóságok találhatóak a kézművesség (a mesterség ismerete) és annak tudományos interpretációja között? Verespatakról - Rosia Montana A Habitation structures at Alburnus Maior címmel rendezett kerekasztal beszélgetést Mihaela Simioni (MNIR) szervezte, az előadásokat Adriana Pescaru, Cristina Cráciun, dr. Sorin Coci§, Corina Bor§, Florela Vasilescu, Radu Mudura, Doru Miahi, Mihai Gligor tartották a Gold Corporation pénzén végzett megelőző feltárásról és GIS adatbázisról. Fantasztikus a lelőhely, a Toulous-i Egyetem végezte a bányafeltárást és a dokumentálást, mint erre szakosodott intézmény. Nagyon imponálóak az eredmények, példás az elkészült dokumentáció. Nagyon sok eldöntendő kérdés maradt: folytathatóe a kutatás, hogyan konzerválható és mutatható be az ókortól folyamatosan használt több kilométer hosszú bányajárat, leállítható-e a Gold Corporation beruházása, s őket ki kártalanítja, mi lesz a most levédett négy lelőhelyen felül a több mint hatvan további régészeti lelőhely sorsa? Mint Mihaela Simioni javasolta Mircea Babe§ professzor felvetésére (University of Bucarest, dep. Archaeology), alternatív megoldást kell keresni. A kerékasztalon részt vett Anthony Harding, az EAA soros elnöke is. Kiutazásomat és a corki konferencián való részvételemet támogatta az EAA grant-programja és az ICOM Magyar Nemzeti Bizottsága, melyért köszönettel tartozom! Marton Erzsébet Nemzetközi kapcsolatok Múzeumi séta Madridban Madridban, Spanyolország fővárosában a művészetrajongó látogatók a bőség zavarával küzdhetnek, a műemlékek és múzeumok sora páratlan gyűjteményeikkel óriási élményt jelentenek az oda látogató turistáknak. A múzeumok szinte mindegyikében belépőjeggyel lehet bemenni, természetesen vannak kedvezmények és bizonyos napokon, bizonyos időszakokban a belépés díjtalan. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a kiállítások és a hozzájuk kapcsolódó információk színvonala milyen magas szintű, a művészeti élvezethez méltó módon kapcsolódnak a múzeumi boltok és kávézók, - néhol éttermek - szolgáltatásai is. Meg kell még jegyezni, hogy korunk sajnálatos velejárójától, a terror-támadásoktól való félelem okán szinte minden nagyobb múzeumban - a repülőterekhez hasonlóan - átvilágítják a látogatók táskáit, „belenéznek" zsebeikbe. Az alábbiakban szólnék - a teljesség igénye nélkül - néhány jelentősebb múzeumról, kiállításaikról, amelyeket azt hiszem, nem hagyhatunk ki, ha Madridba látogatunk. A legnagyobb és legismertebb képtár a Prado, a város szívében található, és szinte napok kellenek ahhoz, hogy figyelmesen végig lehessen járni termeit. A képtár több mint 6.000 festményt őriz, mintegy 8.000 van a birtokában, és 2.300 művet láthatunk három szinten 120 teremben. A Prado legérdekesebb és egyik legértékesebb része a spanyol festészetet bemutató termei, amelyekben 1100-tól 1850-ig láthatók a spanyol mesterek legszebb alkotásai. Ugyancsak jelentős az olasz festészetet reprezentáló gyűjteménye, amely között a kora reneszánsztól a XVIII. századig készült alkotások láthatók. A német és németalföldi mesterek legnagyobbjainak képei is itt vannak. Gyönyörködhetünk Dürer, Rubens, Rembrandt és Bosch képeiben (Bosch legismertebb képe: a „Gyönyörök kertje" is itt látható). Ugyancsak jelentős a XVII. századi francia festészeti gyűjtemény is. Meg kell még említeni a gazdag szoborgyűjteményt, amelyek főleg Olaszországból a XVI-XIX. századból származnak, az iparművészeti gyűjteményt és a jelentős rajzok és nyomatok gyűjteményét, amelyekből bizonyos időszakonként látható kiállítás. Jelenleg a Pradoban IV. Fülöp halálának 400. évfordulója alkalmából rendeztek időszaki kiállítást „Az égbolt királyának palotája” címmel. Itt azt mutatják be, hogyan vonta be a korabeli művészeket a Buen Retire palota képekkel való díszítésére. A Nemzeti Régészeti Múzeum a Nemzeti Könyvtár épületében nyert elhelyezést. A több mint 200 ezer tárgyat bemutató kiállítást a múzeum alagsorában és a földszinti termekben rendezték be. A modern kori gyűjtemény az első emeleten található. A felső szinten időszaki kiállításokat rendeznek, 345
