Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)

2005-11-01 / 11. szám

s^^úzeumi Hírlevél J© vonták a munkába, és jól használják a város meglevő multikulturalitását. Igen erős a regionalizmus szerepe a pályázatban - jó az esély arra, hogy Pécs nemzet­közi, regionális kulturális centrummá váljék. Hogyan tovább? 2005. december végéig a Kormány eljuttatja a Magyar Köztársaság hivatalos jelöltjét az illetékes brüsszeli szervezeteknek: az Európai Biztottságnak, az Európai Unió Tanácsának, az Európai Parlament­nek és a Régiók Bizottságának. Brüsszel 2006. végén erősíti meg a tagállami jelöléseket. Az eszmei értéken túl A kormány úgy döntött, kidolgozza az Európa Kulturális Fővárosa címre jelölt város programjának költségvetéséhez való kormányzati hozzájárulás formáját és mértékét. A győztes mindenkit visz! A kormány célja az, hogy azon városok egyes projektjei is megvalósuljanak, amelyek most nem nyertek. A kormány azon dolgozik, hogy a hét pályázó város kiemelt kulturális projektjeinek egy része beépüljön a II. Nemzeti Fejlesztési Tervbe, és a városok részesüljenek az ennek keretében 2007- től lehívható uniós forrásokból, illetve támogatást kaphassanak az ezzel kapcsolatos projekt-előkészítő munkához. (NKÖM Sajtóiroda) 2005. október 12-én, éppen harminc évvel azután, hogy a Magyar Nemzeti Galéria az újjáépített Buda­vári Palotában megnyitotta első kiállítását, múzeumi gyűjteménybe került Csontváry Kosztka Tivadar fest­ménye, 3.Magányos cédrus (1907). A Magányos cédrus a magyar festészet történek egyik legismertebb és legtöbbet reprodukált alkotása. A kép 1919-ben Csontváry hagyatékával együtt került Gerlóczy Gedeon tulajdonába, aki nemcsak megő­rizte Csontváry életművét, hanem igyekezett a hazai és külföldi közönség előtt is ismertté tenni. A festményt 1994 elején vásárolta meg a Magyar Nemzeti Bank a Gerlóczy örökösöktől annak érdekében, hogy a híres és közismert képek továbbra is közkincsek marad­hassanak, és mindenki számára látogatható helyen lehessenek kiállítva. A „Cédrus" 1994-1995 során, az eddigi legteljesebb Csontváry-bemutatókon a Magyar Nemzeti Galériában, Stockholmban, Rotterdamban és Münchenben volt látható, 1995-től pedig ismét Pécsett, az újjárendezett Csontváry Múzeumban talált helyet. November 13-ig a Magyar Nemzeti Galéria C épület földszinti kiállítótermében láthatja a kö­zönség, ezt követően tartós letétként - a szerződés 2013-ig szól! - Pécsre kerül, a „Csontváryba”. A festményt ünnepélyes keretek között - Bo~ zóki András kulturális miniszter jelenlétében - adta át a tulajdonos Magyar Nemzeti Bank nevében/ánzi Zsigmond - mint említette, a „nemzet" adja a „nem­zetnek" Bereczky Lórándnak, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatójának. A szerk. /О/ Új időszaki kiállítások BUDAPEST Robert Schad: Acél-kor és Klimó Károly: Valós Idő Fővárosi Képtár / Kiscelli Múzeum Templomtér - Oratórium 2005. november 10. - 2006. január 15. A Fővárosi Képtár / Kiscelli Múzeum kettős kiállítás­sal zárja az évet. Robert Schad Acél-kor és Klimó Károly Valós Idő címet viselő kiállításai a Templomtérben és az Oratóriumban, valamint a múzeum kertjében fogadják a látogatót. Schad mester nem ismeretlen a magyar közön­ség előtt, nagyméretű, impozáns vasszobrai már szere­peltek néhány éve a Műcsarnokban. A mostani kiállítás, az Acél-kor műegyüttese egy európai sorozat részeként érkezik Budapestre, a koblenzi Ludwig Múzeum után városunkban, majd a prágai Nemzeti Galériában és a Lausanneban, a Deutsch Foundationban is bemuta­tásra kerül. Robert Schad szobrai és rajzai mindig az adott környezetre - legyen az természeti, vagy épített - való reflexiók. Ebben a párbeszédben fontos szerepet játszik a táj és architektúra kapcsolata, legyen szó akár a Rajnáról, Moselról, Dunáról vagy a Moldváról. Klimó Károly új munkái esetében is igen jelentékeny szerepet tölt be az elvonatkoztatott táj­élmény. Nagyméretű, papírra készült képein amorf szereplőkkel, különös életet élő figurákkal talál­kozunk. Szenvedélyes színeivel, gazdagon lüktető képfelületeivel rendkívül hatásos ellenpontja lesz társkiállítója szikár, redukált világának. R. L. Johannes Pääsuke - férfi két kamerával Észt néprajzifotó-kiállítás Néprajzi Múzeum 2005. november 18.-2006. február 28. Az Észtországból érkező, 92 képből álló fotókiál­lítás Johannes Pääsuke (1892-1918) alkotásaiból ad 328

Next

/
Oldalképek
Tartalom