Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2005-10-01 / 10. szám
m^ÚZEUMI HÍRLEVÉL J© A második - „Állatfajták"- szekcióban Darkó Jenő a sztyeppéi állattartás legősibb emlékeit és művészi ábrázolását elevenítette fel. Dr. Fodor István írása a magyar állattartás kezdeteiről szól. A hungarikumnak számító ősi állatfajtákról a magyar szürkemarháról és a rackajuhról dr. Vörös István és dr. Körösi Andrea tanulmányában olvashatunk. Dr. Vályi Katalin évtizedes régészeti kutatási eredményeinek egy részét tette közzé, amikor a kora-Árpádkori települések állattartását vizsgálta. Dr. Selmeczi László a jászok állattartásáról ír a XIII-XIV században. Dr. Bagi Gábor „Állattartás és fajtaváltás a Jászkunságban” című előadásában alföldi vonatkozásban is, a kiváltságos kerület fontos, kiemelkedő szerepéről beszél. A harmadik szekció az „Állattartás” címet kapta. Dr. Selmeczi Kovács Attila a kiváló néprajztudós munkásságáról szól, „Győrffy István állattartással kapcsolatos kutatásai az Alföldön" címmel. Az Alföld legeltető állattartása tekintetében is talán legjelentősebb tájegységet dr Orosz István vette vizsgálat alá Hortobágy állattartását bemutató írásában. Olvashatunk az 1763-1769 közötti időszakból egy szentesi állattartó gazdaság számadásairól, a hagyományos baromfitartásról a moldvai magyaroknál, mely téma szorosan kapcsolódott a konferencia tematikájához, mivel a Kárpátokon túl élő magyarság ősi hagyományokat őrzött meg, s az Alföldhöz hasonló táji környezetben él. Szó kerül még az Alföldön való libatenyésztésről, a Jászság és a Tiszazug állattartásáról, valamint egy feledésbe merült hagyományról, a gyümölcsfélék állati takarmánykénti hasznosításáról. „Az állattartás folklórja” fejezetben az egyes szerzők foglalkoznak a lovas temetkezés hagyományával, a hiedelemvilág állataival, az állattartás hiedelmeivel és szokásaival, a juhászat folklórjával, az állatgyógyítással az Alföld középső vidékén és az állattartáshoz szorosan kapcsolódó pásztorélettel. Külföld Összeállította Jakab Mária Régészet Beiträge zur Eisenzeit und zur gallo-römischen Zeit im Saar-Mosel-Raum. Hrsg, von Rudolf Echt. Bonn, Habelt, 2003. 263 p. ill. 30 cm. /Sastuma 9./ 1288/2005 Q 16.703 Fundort Kloster. Archäologie im Mösterreich. Katalog zur Ausstellung im Stift Altenburg vom 1. Mai bis 1. November 2000. Schriftleitung: Horst Adler. Horn, Verlag Ferdinand Berger, 2000. 319 p. ill. 30 cm /Fundberichte aus Österreich Materialheft A. 8./ 315/2003 Q 16.081 Grob, Stefan - Sedlmayer, Helga: Forschungen im Kastell Mautern-Favianis. Die Grabungen der Jahre 1996 und 1997. Wien, Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, 2002. 612 p. ill. + 69 t. 30 cm /Die Römische Limes in Österreich Heft 42./ 1289/2005 К Hock, Anton: Archäologische Forschungen in Teriola 1. Schriftleitung: Horst Adler. Horn, Verlag Ferdinand Berger, 2003.179 p. ill. 30 cm. /Fundberichte aus Österreich Materialheft A. 14./ 1287/2005 Q 16.702 Klemm, Susanne: Montanarchäologie in den Eisenerzer Alpen, Steiermark. Wien, Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, 2003. 205 p. ill. 30 cm /Mitteilungen der Prähistorischen Kommission Bd. 50./ 1290/2005 Q 16.704 Perner, Gabriele Ulrike: Chronologie: Erkenntniswege und Erkenntnisgrenzen in der Archäologie. Frankfurt am Main, Peter Lang Europäischer Verlag der Wissenschaften, 2005. 307 p. ill. 30 cm /Arbeiten zur Urgeschichte des Menschen Bd. 23./ 1286/2005 Q 16.701 Popovtschak, Michaela - Zwiauer, Katharina: Thunau am Kamp - Eine befestige Höhensiedlung. Wien, Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, 2003. 278 p. ill. 30 cm /Mitteilungen der Prähistorischen Kommission Bd. 52./ 1291/2005 Q 16.705 Rüschojf-Thale, Barbara: Die Toten von Neuwarendorf in Westfalen. Mainz am Rhein, Zabern, 2004. 382 p. ill. 87 t. 30 cm /Bodenaltertümer Westfalens 41./ 1292/2005 Q 16.706 321
