Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)

2005-10-01 / 10. szám

(m^TúZEUMI J/íRLEVÉLi© Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága 2005.július 29-én került sora Vésztő-Mágor T örté­­nelmi Emlékhely újonnan épített fogadóépületének és a Csolt-monostor rekonstrukciójának átadására. E jeles napon azonban nem csupán a fogadó épület és a romkert átadását ünnepelték a jelenlévők. Nagy László költő mellszobrának a felavatásával az iroda­lomtörténeti szoborpark is tovább bővült. A Vésztő-Mágori Történelmi Emlékhely a Körös-Sárrét legjelentősebb idegenforgalmi bázisa. Évente átlagosan mintegy 20 ezer belföldi és külföldi turista keresi fel az egykori monostor romjait, a régé­szeti bemutatóhelyet, a népi írók szoborparkját, sétál a nyugalmat árasztó szép természeti környezetben. A Vésztő-Mágori Történelmi Emlékhely mind Vésztő város mind megye kulturális és ide­genforgalmi életében meghatározó jelentőségű, arról nem is beszélve, hogy Európában egyedülállóan, in situ mutatja be a domb több ezer éves történetét. A mágori dombok környezetében több évezredes múltról vallanak a tárgyak. A mágori emlékhely a Sárrét egyik meghatározó idegenforgalmi vonz­ereje. Minden bizonnyal jól döntött tehát a vésztői képviselő-testület, amikor az európai uniós csatla­kozáskor a Vésztő-Mágori Történelmi Emlékhelyet hozományként ajánlotta. A XI. század végi magyar honfoglalás idején őseink is megszállták, birtokba vették e vidéket. Az itteni ásatás eredményeként vált ismertté Békés me­gye első birtokos nemzetségének, a Vatától származó Csolt-nemzetségnek a monostora. A nemzetségi monostor templomán három románkori építési periódust lehet megkülönböztet­ni. Az első templom valószínűleg a XI.században épült. A X. században a Csolt-nemzetség Wata/ bir­tokba vette a mai Békés megye nagy részét. Vatának, az 1046. évi lázadását leverték, így megkezdődhetett a megye egyházszervezése. Ekkor épült fel a második templom, egyhajós félköríves szentélyzáró résszel. A XII. században építették fel a kéttornyos bazilikát. A templom déli oldalához csatlakozott a kolostor, melyet már az 1100-as években is hasz­náltak. A monostor kegyurai a Vata-Csolt nemzetség leszármazottai, az Abrahámfiak voltak. Egy 1357-es oklevélből tudjuk, hogy a templomot Mindenszentek tiszteletére nevezték el. A XIV. század végén a mo­nostor ismeretlen okok miatt megszűnt és területileg a szomszédos Mágor faluhoz csatolták. 1654-ben már Mágor is csak pusztaként sze­repel az összeírásokban. 1733-ban összeírták Békés megye elpusztult templomos helyeit, ekkor még állt a két torony, végül 1798-ban ezek is ledőltek. A terület a XIX. század elején a Wenck­­heim-család birtoka volt. Wenckheim Ferenc a romok anyagából pincét építtetett a dombba, ez a pince ad otthont az állandó kiállításnak, és ugyanakkor ez a pince okozta a kolostoregyüttes végleges pusztulá­sát. A pincén latin feliratos márványtáblát helyeztek el, melynek felirata magyarra fordítva a következő: „Wenckheim Ferenc gróf az itt álló elhanyagolt ro­mokat alapjaiból kiemeltette és a bornak dicséretére pincét épített az 1810-12-es években." A monostor feltárása 1968-ban kezdődött meg. A munka során előkerült emlékanyag - külö­nösen a magas színvonalú kőfaragványok - a XII. századi építőkultúránkba engednek bepillantást. A faragványok közül kiemelkedő szépségű a turbános férfi arccal és fonatos palmettával díszített párkány­részlet. Az évek elteltével Mágor mind ismertebbé vált és kinőtte azokat a kereteket, amelyeket a kez­detekkor biztosított a vendégek számára. Az utóbbi években visszatérő problémát okozott, hogy a vendégek fogadására a jelenlegi kiszolgáló épületek (vizesblokk, büfé) nem voltak elegendőek, higiénés színvonaluk sem volt megfelelő. Ezért vetődött fel egy új, kétszintes fogadóépület megépítésének szükségessége. Összesen százmillió forint értékű fejlesztés vált valóra. Csaknem ötvenhat millió forintból jött létre a kétszintes fogadóépület, és sor került a Csolt- Monostor Romkert felújítására is. A rekonstrukci­óra 2000 óta összesen negyvennégy millió forintot költöttek. A vésztő-mágori kétszintes fogadóépület már a huszonegyedik század elvárásai alapján készült. Az 301 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom