Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2005-10-01 / 10. szám
©I-^Túzeumi Jímivtim belföldi közvélemény tájékoztatására, örömmel vette a híreket közlő újság alapításának gondolatát, melynek segítségével szélesebb támogatást remélt a szabadságharc ügyéhez. A lap szerkesztésével belső személyi titkárát, Ráday Pált bízta meg. A Magyar Mercurius példája jól szemlélteti, hogy egy nemzet életében milyen fontos szerepet játszanak a hírlapok, milyen fontos részei kulturális örökségének. A reformkorban már több tucat, a kiegyezést követő években már több száz, a 20. század elején már másfélezer körül mozgott az időszaki kiadványok száma, a század végén pedig a kétezret is meghaladta. Sajnos azonban ennek a gazdag hírlap és folyóirat örökségnek jelentős része mind napjainkig ismeretlen. Pedig, mint tudjuk, az újság, a hírlap a lehető legmúlékonyabb irodalmi műfaj. „Semmi sem olyan régi, mint a tegnapi újság” - állítja egy jól ismert mondás. Kiállításunk 2005. október 30- ig hazánk sajtótörténeti kincseinek egy szeletét, a Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár Folyóirattárának érdekességeit kívánja bemutatni a látogatóknak. Lakatos Adél / % álkmtí kMUítás Packh János építész (1796-1839) kiállítása a helyreállított esztergomi házában Cím: Esztergom, Kossuth Lajos u. 42. Packh János 1820-tól vett részt az Esztergomi Várhegyen a Magyar Vatikán építészeti kialakításában, miután Rudnay Sándor, Magyarország 1819-ben kinevezett hercegprímása 1820-ban az ő nagybátyja, Küknél Pál tervét fogadta el. Packh János 1821-ben, 25 évesen, Esztergomba költözött, és minden erejét és tehetségét a nagyszabású terv mielőbbi és minél tökéletesebb megvalósításának szentelte. A középkori székesegyház török korban kiégett romjainak az eltakarítása és a talajszint 12 méterrel való mélyítése után, 1822. április 23-án, letették Bazilika alapkövét. 1824-ben, Kühnel halála után, a prímás a fiatal Packh Jánost nevezte ki az építkezés igazgatójává, akinek tehetségéről, ügyszeretetéről, jelleméről az elmúlt években meggyőződött. 1821-24-ben Packh János terve alapján készült el az egykori keleti várfal tövében, a várárok mélységében, a Duna felőli sziklaoldalra tervezett 298 Szemináriumhoz vezető ünnepélyes, 10 szakaszból álló átjáró, az ún. Sötét Kapu. Ez a hosszú, tágas átjárót kettős fél-pillérekre támaszkodó téglakupolaboltozatok sora fedi. Felette emelkedik a Katedrálishoz vezető széles feljárat a Bazilikához, a Visegrádról érkező út tengelyében. A Város felőli diadalív-kialakítású homlokzaton, vörös márvány táblán, aranyozott bronz betűkkel olvasható Rudnay prímás neve és a befejezés évszáma: PRINCEPS PRIMAS A RUDNA MDCCCXXIV 1823-ra, egy év alatt, felépült a Bazilika altemploma, amely Packh Jánosnak nemzetközi hírnevet biztosított. A Bazilika két oldal-bejáratától 51-51 széles vörös márvány lépcső vezet le a Bazilika előcsarnoka és hajója alatt kialakított, hatalmas, kettős oszlopokkal tagolt, három-hajós csarnokba, és ebből nyílik a prímás-érsekek kör-alakú, bíborvörös márvánnyal burkolt, méltóságteljes mauzóleuma. 1822- 23-ban Packh terve szerint áthelyezték az épülő Bazilikába Bakócz Tamás bíboros, prímás által 1506-ban épített pompás reneszánsz kápolnát, amely az európai reneszánsz építészet gyöngyszeme. A kápolna, mint dzsámi, épségben maradt fenn a török időkből. Nagy érdeme az építtető Rudnay prímásnak, és nem kevésbé Packh János építésznek, hogy az új terveknél nagy figyelmet szenteltek e kápolna megmentésének, és méltó helyének kialakítására. Ez a magyar műemlékvédelem első, európai jelentőségű tette. Ugyanis, Rómában, 1820-ban is csak az antik építészeti emléket védik, a Forum Romanumon a Titus diadalívet szabadítják ki a hozzá ragasztott, későbbi épületekből. 1827- 30-ban elkészült a Bazilikában a Packh tervezte Szent István vértanú tiszteletére szentelt kápolna, amely a Várhegyen, Géza fejedelem által építtetett első keresztény templomnak az emlékét őrzi. 1828- 31-ben, Esztergom déli kapujánál, Packh János művészetét dicséri a Szent Anna-templom, amely az ókori Róma építészeti remekművének, a Pantheonnak zseniális klasszicista átfogalmazása. 1823- ban, a Várheggyel szemben, a Szent Tamás-hegy festői csúcsára Packh terve szerint épült a nemes egyszerűségű ékszerdoboz, a Kálvária-kápolna. Ez a kápolna volt a koronája a hegy lába és a Kis-Duna közé - ugyancsak Packh által tervezett - Fürdő-és szálloda együttesnek, amely csak a halála után épült fel. 1830-ban vette meg Packh János a Kossuth Lajos u. 42. számú barokk házat, és loggiás udvari homlokzatot építtetett hozzá. 2005-ben Trümmer Imre építész terve szerint, a Magyar Máltai Szere
