Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2005-09-01 / 9. szám
m^úzEUMi Hírlevél AZ MNM KÖZPONTI KÖNYVTÁRÁNAK GYARAPODÁSA Magyar múzeumi kiadványok Összeállította Sárközy Gabriella Örsi Julianna: A társadalom kihívásai - a mikroközösségek válaszai Kiad.: Finta Múzeumért Alapítvány és a Túrkevei Kulturális Egyesület, Túrkeve, 2004. 424 p. (Alföldi Könyvtéka Sorozat 2. kötet.) Nagykunság - földrajzi fogalom, egy a középkor végén asszimilálódott népcsoport utódainak lakóhelye? Van-e önálló arculata a Nagykunságnak napjainkban? Hogyan tudta évszázadokon át megőrizni sajátos karakterét egy történelmi-néprajzi csoport, miközben a külső körülmények változtak? A könyv írója könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ. Bemutatja a közösségalkotás belső mechanizmusát, amely az állandóságra és a változásra való törekvés állandó harca. Három évtizedes kutatómunka során történeti, néprajzi, szociológiai, demográfiai módszereket egyaránt alkalmazva és folyamatosan benne élve egy lokális közösségben, alkalma nyílott arra, hogy tanulmányozza térben és időben a mikroközösségek működésének mechanizmusát. A központi kérdés a közösségek létrejötte, működése és a különböző társadalmi rendszerekhez való alkalmazkodása, illetve a kihívásokra való válaszadás. Ezeknek a folyamatoknak a megválaszolásához válogatta össze az elmúlt harminc év írott tanulmányainak egy részét. Az írások részben rögzítik a jelenségeket, másrészt tükrözik azt is, hogyan változtatták vagy erősítették meg a kutató hipotézisét az időközben feltárt újabb adatok és a lezajlott történelmi változások. Ugyanakkor feltárja azokat a hiányosságokat, amelyek újabb kutatási feladatokat körvonalaznak. Pénovátz Antal: Jaj de széles, jaj de hosszú ez az út... Pacséron gyűjtött balladák és balladás történetek 1970-1972. Kiad.: Finta Múzeumért Alapítvány és a Túrkevei Kulturális Egyesület, Túrkeve, 2005. 144 p. ill. (Alföldi Könyvtéka Sorozat 3. kötet) A nagykunsági civil szervezetek régi adósságot törlesztettek azzal, hogy a Vajdaságban élő és kutató Pénovátz Antal folklór kötetét kiadták. A történelmi közös gyökereink, melyek összekötnek minket a bácskai falvak lakóival a régmúltra vezetnek vissza, 1785-86-ban ugyanis a nagykunságból vándoroltak ki a mai bácskai református falvak lakóinak ősei. A nagy távolság ellenére is a két népcsoportot összetartotta az emlékezés, a közös származástudat, a népi kultúra számtalan eleme. A nevezetesebb évfordulók közös megünneplése, a testvérvárosi települések, együttműködése segíti az összetartozás emlékének ápolását. A múltkutatás forrásait már számtalan könyvben közzétették mindkét helyen, de a népi kultúra elemeinek összevetésére még aligalig volt példa. A tájnyelvet is hűen visszaadó folklór szövegek nemcsak a néprajzosok, de nyelvészek és népzenekutatók számára is lehetősége ad további vizsgálatokra. Nagykunsági közösségek Lokális közösségek szerepe a változó társadalomban. Szerk.: őrsi Julianna. Kiad.: Túrkevei Kulturális Egyesület, Túrkeve, 2004. 368 p. ill. (Nagykun Kistérségi Tanulmányok 3.) Örsi Julianna vezette kutatócsoport a harmadik évezred elején azt a célt tűzte ki maga elé, hogy megvizsgálja és bemutassa a Nagykunság, mint lokális közösség működését. E történelmi-kulturális-néprajzi-kistáji csoport társadalmának tanulmányozása a közelmúltban lezajlott makrogazdasági-politikai változások mikroközösségben lecsapódó következményeit tárja elénk. A nagykunsági közösségeket tárgyaló kötet két nagy egységre osztható. Vannak benne egy-egy kutató által végzett kutatásra alapozott, kisebb tematikus írások, és tartalmazza a Nemzeti Kutatásfejlesztési programtanács által elfogadott „Lokális közösségek, vérségi csoportok és az egyén helye és szerepe a változó társadalomban" című kutatási tervben szereplő altémák zárótanulmányait is. Garami Evelin: A rudabányai vasércdúsító-mü története Kiad.: Érc- és Ásványbányászati Múzeum, Rudabánya, 2005.92 p. ill. (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 34. Szerk.: Hadobás Sándor) Az 1950-es években a nagymérvű nehézipar-fejlesztést erőltető szocialista gazdaságpolitika eredményeként számos új ipari létesítmény épült hazánkban. Az ekkor megvalósított három legnagyobb nehézipari beruházás egyike a rudabányai vasércdúsító-mű volt. 283 I
