Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2005-09-01 / 9. szám
m^fúZEUMI J/íRLEVÉLJ© hogy részben pénzért, részben ajándékként hiteles irataikkal együtt ezeket a tárgyi emlékeket a korábban őket is gyógyító orvosnak, a gyűjtő Smidt Lajosnak adták. A könyvritkaságok között a Hungarica anyagban II. Rákóczi Ferenc életét és a szabadságharc történetét tárgyaló mű: „Histoire du Prince Ragotzi” 1707-es kassai kiadása látható. Ebben a teremben nyert továbbá elhelyezést az „Officium Rakoczianum” budai 1783-as kiadása, a zágrábi 1760-as kiadás, a nagyszombati 1720-as kiadású, mely ez utóbbi Bezerédj Alexij bejegyzéssel a család tulajdonában volt. Figyelmet érdemel Mikes Kelemen, Rákóczi kamarásának Törökországi levelek című munkája, amely a fejedelemmel bujdosó magyarok történeteit közli, Szombathelyen 1794- ben nyomta a Siess nyomda. Pontosan száz évvel ezelőtti kiadású (1694-ből) a Hungarica anyagunkat képező Thökölyről szóló kölni kiadvány: „Histoire D'Emeric Comte de Thekeli". A művet a nyomdásza, Igazságos Jakab (Jaques de la Verite) álnéven jelentette meg. A numizmatikai kiállításban az ókori, középkori érmék után ott sorakoznak Rákóczi pénzei: ezüst tallérjai, bronz libertas tízesei, nagy bronz húszasai pro libertate felirattal az 1704-1707-es évekből. Rákóczi nyomában indult sétánk után megemlítjük, hogy a Smidt Múzeumban későbbi korok témájában (pl. 1848/49-es szabadságharc, világháborúk) a 12 terem végigjárása után hasonló bőséges és ritka anyagokra bukkanunk, ami egy kis múzeumnak a nagy becsben tartásához méltó. Keppel Csilla, történész muzeológus, Smidt Múzeum, Szombathely Megújult a Varga Mátyás-ház kiállítása Szegeden Varga Mátyás - akinek alkotásai 1936 és 1996 között meghatározták a szegedi szabadtéri játékok látványvilágát - műalkotásaiból már évek óta láthat a közönség egy tárlatra valót a Móra Ferenc Múzeumhoz tartozó Bácsi körúti házban. Most azonban Kovács Ágnes színháztörténeti kutató rendezése által megújult a kiállítás. A hangsúly a szabadtéri játékokra készült alkotásokra került. Ez már csak azért is időszerű, mert jövőre lesz 75 éves a szegedi szabadtéri színjátszás. További újdonság, hogy a nyáron, a szabadtéri előadásnapokon is látogatható volt Varga Mátyás Színháztörténeti Kiállítóháza. Kovács Ágnes Miért erkölcstelen a száras bugyogó? Száras bugyogokról, pöndölökről, bugyikombinékról, vagyis a fehérnemű viselet és a ruházkodás történetéről folytat kutatásokat, illetve ír könyvet Katkóné Bagi Éva, a Móra Ferenc Múzeum munkatársa. Egy ember ruházata régebben is megmutatta viselőjének a társadalomban elfoglalt rangját. A szövet minősége, tisztasága, új vagy használt állapota, színe, szabása utalt az illető pillanatnyi anyagi helyzetére. Az öltözködés mindig feltörekvő volt, a lentebb lévők igyekeztek utánozni a mintaadó elit stílusát. A középkorban a nemesség ruházatának követését úgynevezett ruharendeletekkel szorították vissza. Egyes társadalmi csoportok csak egy bizonyos alapanyagú és fazonú ruhát hordhattak - tudtuk meg, Katkóné Bagi Évától, aki a Móra Ferenc Múzeumban lévő viseleti gyűjteményre támaszkodva végzi divattörténeti kutatását. A szegedi közgyűjteménybe az első beleltározott ruhadarab 1905-ben került. Az egyik leggazdagabb a fehérnemű gyűjtemény. Dédanyáink által használt fehérnemű volt például a pöndöl, amely térden alul ért és a derekát pöndölmadzaggal kötötték meg. Ezek az alsóruhák mezőgazdasági munkák alkalmával is kényelmes viseletét biztosítottak. A bugyikombinék a 20. századra váltak általánossá. A száras bugyogó pedig már a 1800-as évek végén népszerű alsóneművé volt. Érdekesség, hogy a száras bugyogót a térd alatt fodrozó, kacéran kivillanó, habos csipkék miatt kezdetben erkölcstelen viseletnek tartották. Talán éppen ezért a paraszt-polgári 271
