Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)

2005-07-01 / 7-8. szám

ш JTúzeumi Hírlevél дэ culatú Borsod-Abaúj-Zemplén megye tradicionális csoportjait úgy mutassa be, hogy jellemzőikhez csatol néhányat az adott vidék hagyományosnak, specifi­kusnak tartott ételreceptjeiből. A negyedfélszáz települést magába foglaló megye táplálkozási hagyományainak rendszeres fel­tárása ma még várat magára, az itt közreadott anyag - a szerző szándékai ellenére is - csak elvi vázlatként és mutatványként értelmezhető. Annak ellenére, hogy a táplálkozáskutatási munkát számos elvi és módszertani probléma ne­hezíti, hogy a számos szakmai kérdés megválaszo­lásához ma még szinte beláthatatlan gyűjtőmunkára lenne szükség, mégis úgy érzi, van értelme az ilyen receptgyűjteménynek: elsősorban az anyaggyűjtés, feltárás szintjén, hiszen olyan adatokat jelenítenek meg, amelyek az adott helyen ismertek, léteznek, s legalább az emlékezetben élnek. Emellett természe­tes elvárás az is, hogy a receptek alapján az ételek elkészíthetők, reprodukálhatók legyenek. Ebben az értelemben nem kevés ismerettel szolgálhat ez a kiad­vány. A kötet végén található irodalomjegyzékben számos olyan munkát találhatunk, ami a népi táplál­kozás vizsgálatának általánosabb elvi és módszertani kérdéseiben is segít eligazodni. A kötetben nem csak régi, vagy annak tűnő ételkésztési technikák és receptek szerepelnek. Figye­lembe véve az idegenforgalom, a turizmus elvárásait, számos olyan étel is megtalálható, ami - egy-egy kistáj vagy település nevét viselve - közismert már a helyi táplálkozási kultúrában, alkalmanként meg­található az éttermek kínálatában is. Prohászka Péter: Az osztropatakai vandál királysír A szerző saját kiadása. Esztergom, 2004. 143 p. ill. 1790-ben a Magyar Királyság észak-keleti részén fek­vő Sáros megyei Osztropatakán nagy számú arany és ezüst tárgy került elő, majd a korabeli gyakorlatnak megfelelően jutott a bécsi Császári és Királyi Régi­ségtárba. A 18. század utolsó évtizedében még két jelentős lelet került Bécsbe az egyik Szilágy megyei Szilágysomlyóról, a másik pedig a Torontál megyei Nagyszentmiklósról. Jó évtizedet zárhatott a Császári és Királyi Régiségtár, melybe vásárlás és ajándékozás útján jutottak e kiemelkedő kincsek. Az osztropatakai leletek történetében újabb fordulatot jelentett, hogy 75 évvel később -1865-ben - néhány lépésre a ko­rábbi lelőhelytől arany és ezüst tárgyakat ásott ki a föld birtokosa. Ezek a leletek azonban nem Bécsbe, hanem a pesti Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek, ahol napjainkban is megtekinthetők. A Császári és Királyi Régiségtár aranyban gazdag évtizedét az osztropatakai lelet nyitotta meg, mégis a szilágysomlyóihoz és a nagyszentmiklósihoz képest tudományos vizsgálatára napjainkig nem ke­rült sor. Prohászka Péter a. kutatásokat 2001 szeptem­berében kezdte el és vizsgálatai eredményét 2002- ben, diplomamunkájában jelentette meg, amelynek részben átírt és kiegészített változata ez a kötet. Az egyes fejezetek végigvezetnek az osztropa­takai első leletek előkerülésének és a Császári és Ki­rályi Régiségtárba való jutásának történetén, továbbá az első lelethez tartozott, de megsemmisült tárgyak, illetve a lelethez keveredett tárgyak ismertetésén át, a második lelet megtalálásának és a Magyar Nemzeti Múzeumba jutásának történetéig. Külföld Összeállította Jakab Mária Régészet Archaeologia Silesiae Tom. I. Red. Zbigniew Bagni­­ewski. Wroclaw, Uniwersytet Wroclawski Instytut Ar­­cheologii, 2002. 267 p. ill. 24 cm 39.975 766/2005 Akten des Symposions Die Ägäis und das westli­che Mittelmeer. Beziehungen und Wechselwirkun­gen 8. bis 5. Jh. V. Chr. Hrsg. Von Friedrich Krinzin­­ger. Wien, Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, 2000.559, [5] p. ill. 30 cm /Archäo­logische Forschungen Bd. 4./ 784/2005 R Dziele Podkarpacia. Tom. II. Red. Jan Gancarski. Kros­­no, Podkarpackie Towarzystwo Historyczne, 1998. 263 p. ill. 24 cm 720/2005 39.929 Eugippius und Severin. Der Autor, der Text und der Heilige. Hrsg, von Walter Pohl, Maximilian Diesenberger. Wien, Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenscahften, 2001.156 p. 30 cm /Forschungen zur Geschichte des Mittelalters Bd. 2. 782/2005 R Landstätter, Sabine: Die materielle Kultur der Spä­tantike in den Ostalpen. Eine Fallstudie am Beispiel der westlichen Doppelkirchenanlage auf dem Hem­maberg. Wien, Österreichischen Akademie der Wis­senschaften, 2000. 270 p. ill. + 641. + 7 térk. mell. 30 cm /Mitteilungen der Prähistorischen Kommission Bd. 35./ 781/2005 R 249

Next

/
Oldalképek
Tartalom