Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2005-07-01 / 7-8. szám
©i^TúZEUMI J^ÍRLEVÉLi© nyitottunk szlovák-magyar műemléki szakemberek közös munkáját bemutató dokumentációkból. Az informatív tablók megismertették a középkori falfestmények restaurálását belestől Esztergomig. A megnyitón a Kulturális Örökségvédelmi Hivataltól Káldi Gyula, a Pamiatkovy úrad részéről PhDr. Alaxander Balega, a Szlovák Köztársaság Főkonzulátusáról Stefan Dano főkonzul úr mondtak beszédet. Az emlékházban a Ruhaipari és Iparművészeti Szakközépiskola és a Nívó Divat-Team közreműködésével zajlott egy nagyszabású rendezvény. A10 éves iskola Trend és tradíció címmel pályázatot hirdetett növendékeinek, hogy a 19. század báli viseletéit és fehérneműit írják át a mai divat nyelvére. Az emlékházban bemutattuk a legsikeresebb munkákat; az alkotók díjazásban részesültek. A manökenek divatszínház keretében korhű jelmezekben, jelenetekkel érzékeltették, miként készülhettek eleink egy vidéki bálra, hogyan alakították a frizurákat, sminkeket és milyen fehérneműt viseltek a szép ruhák alatt. A műsorhoz a Bartók Béla Művészeti Szakközépiskola muzsikus növendékei szolgáltatták a szalonzenét. A vendégeket inas köszöntötte, és szobalányok serege kínálta teával és süteményekkel. A második nap programja előadásokból állt. Sisa Béla a 10 éve emlékházként működő Steiner-Omaszta-kúria decemberben befejeződött külső felújítását mutatta be, mesélt a ház hajdani rekonstrukciójának viszontagságairól. Pap János polgármester úr, a rendezvény fővédnöke a város részéről köszöntötte a vendégeket, majd dr. Varga Kálmán, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke szólt. Arra a sokszor feltett kérdésre kereste a választ, hogy miért tartja fontosnak a műemlékvédelem a nagy, reprezentatív kastélyok mellett ezeknek a vidéki kúriáknak a megóvását. Szépségük, turisztikai vonzerejük mellett elsősorban történelmijelentőségüket emelte ki: ezek az épületek koruk lenyomatait őrzik, a falakban múltunk sorsai lapulnak, s ezt megőrizni kötelességünk. Varga Kálmán egy helyi újságnak adott nyilatkozata szerint az országban 789 védelem alatt álló műemlék közül csak 140 a kastély. A nagyszámú védett kúria mellett még további 1200 jellegzetességeit vesztett udvarházat is számon tartanak. A műemlékállomány 70 százalékának egyébként elfogadható az állapota, s csak 15 százaléka, a tulajdonos nélküli épületek vannak igen rossz helyzetben. Evek óta próbálunk betekintést nyerni a környező országok műemléki helyzetébe, most végre sikerült előadókat fogadni Szlovákiából, Romániából és Szerbia és Montenegróból. Sajnos az ukrán vendégünk Munkácsról nem érkezett meg. Először Dagmar Gdovinova, a kassai műemlékvédelmi hivatal mérnöke beszélt a gömöri, azaz a Rozsnyótól Rimaszombatig tartó terület néhány jellemző példájáról. Tököli Gábor nemrégiben megjelent kétkötetes magyar nyelvű könyve szerint 160 épületről van szó. A veszendőbe menő, gazdátlan kastélyok (Serke, Zsip, a bejei Szentiványi-kastély) szomorú látványa mellett bemutatott néhányat a helyrehozott és hasznosított épületek közül is. Például a rimaráhói Jánoky-kastélyt, amely ma diákotthon, vagy a betléri, múzeumként működő Andrássy-kastélyt. Ez utóbbi műemléki helyreállítása 1987-93 közt történt, s kiérdemelte az Europa Nostra emlékérmet. „Ez ma Szlovákia leglátogatottabb múzeumainak egyike: bútor-, kép-, műtárgy- és porcelángyűjteménye terjedelmes, s vonzását emeli szép környezete. A kastélyt körülvevő angolpark az ICOMOS történelmi kertek listáján is szerepel. 2004-ben a betléri múzeum volt az egyetlen országunkban, amely haszonnal könyvelte el az évet" - modta el Gdovinova asszony. Lanevschi György, az aradi múzeum történésze a Maros-völgyi soborsini kastély és az építtető Forray család legendáját ismertette. Az 1600-as évek közepétől kísérte nyomon a nemesi család sorsát és a kastélyban folyó életet. Az épületet többször felújították, például 1943 után, amikor I. Mihály román király tulajdonába került, vagy Ceau§escu idején, aki vadászni járt ide. 2001-től ismét királyi tulajdon, turisztikai központot, időszaki kiállítások helyszínét tervezik ide. Radovan Zivankity, a vajdasági Nagybecskerek Modern Képtárának igazgatója a nyaranta képzőművészeti táboroknak is helyet adó écskai Lázár-kastély sorsáról adott elő. A vadászlak jellegű impozáns épület hajdan királyi vendégeknek is szolgált. Ma szálloda, étterem; 1956 óta nemzetközi művésztelep működik benne. A hatalmas parkban különleges növény- és állatvilág figyelhető meg, festői környezet az alkotó munkához. Ebéd előtt két új folyóirat került bemutatásra, Várallyay Réka művészettörténész a negyedévenként megjelenő Kárpát-medencei Kastélykrónikát ismertette, a másik újdonság pedig a Várak, Kastélyok, Templomok történelmi és örökségturisztikai lap volt. Kis pihenő után - mivel Görgey Gábor sajnos nem tudott eljönni - a 40 éve műemlékvédelemmel foglalkozó dr. Örsi Károly táj építész előadását hallgattuk meg a magyar kertépítészet múltjáról. A legrégebbi parkok elfelejtődtek, a pozsonyi érseki kert 1600-ból is csak metszetek és leírás alapján őrződött meg, s csak néhány kúttöredék emlékeztet a visegrádi palota reneszánsz kertjére. Nagycenken Széchenyi kastélyát 234
