Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2005-06-01 / 6. szám
(SI^úzeumi Hírlevél J5> mindig a világ közepére helyezték el a vallásos felfogásból következően a bibliában az élet létrejöttének helyszínéül szolgáló Paradicsom helyét. A későbbiek folyamán a Krisztus életének helyszínéül szolgáló Szentföld, (Jeruzsálem, Betlehem stb.) világa kerül az ábrázolások középpontjába. Természetesen a szent helyek bemutatása és térképen ábrázolása elválaszthatatlan a középkorban kialakuló zarándokutaktól, amikor is a keresztény emberek Krisztus születésének, életének és halálának helyszínére, a Szentföldre kívántak elzarándokolni. Ily módon kiemelt helyet kap a kiállításban a Szentföld, a szent helyek Palesztina középkori térképein ábrázolva, és ennek kapcsán számos olyan térképet láthatunk, amely Jeruzsálemet mutatja be. A modern Európa fejlődése révén, a középkorban már Európában is föltűnnek azok a szent helyek, — természetesen első helyen Róma, a kereszténység központja és az egyéb jelentős búcsújáró helyek, amelyek a középkori, késő-középkori zarándok utak színhelyévé váltak. Ezzel foglalkozik a kiállítás másik fontos része, amely a keresztény utakat és a modern európai térképészet kialakulásának folyamatát vizsgálja. A térképeken megjelenik Magyarország is és a magyarországi szent helyek ábrázolása, egészen a 18-19. századig nyúló időszakig a magyar és külföldi kiadású térképeken. Jeruzsálem ábrázolása 1565-ből. Dömötör Mihály reprója Az elmondott témákat tekintve nem meglepő, hogy a nagyszabású és igen tanulságos kiállítást Barna Gábor néprajztudós, a búcsújárás, zarándoklatok és a szakrális helyek ismert szakembere nyitotta meg. A koncepció, a már említett Török Zsolt egyetemi docenstől származik, a kivitelezésben pedig a Pannonhalmi Főapátság munkatársai, Bánhegyi Miksa, Solymos Szilveszter, Dénesi Tamás, Hortobágyi Cirill és Mayer Farkas vettek részt. Munkájukat segítette a bécsi kolostor anyagát tekintve Gerhardt Schloss professzor. A kiállítás elegáns és a kiállított térképek megtekintését jól szolgáló installációjának megtervezéséért és kivitelezéséért a Pannonhalmi Főapátságban az előző években is közreműködő szakembert, Héjjas Pált illeti az elismerés, aki remek munkát végzett. Különösen figyelemre méltó a középkori emberek hiedelem világában nagy szerepet kapó, és a térképészethez szorosan kapcsolódó labirintus-elméletnek a szemléletes jelzése és a szűkös helyi körülmények között is demonstratív, „alkalmi" labirintus kialakítása. A térképek értékes és érzékeny papíranyagára való tekintettel hozzá kell szoknunk a műtárgyvédelmi szempontból indokolt, de a látványt és a térképek részletesebb megtekintését helyenként akadályozó, korlátozott megvilágításhoz, amit az Országos Széchényi Könyvtár és más hasonló régi könyv- és papíranyag kiállítások esetében már megszokhattunk. Külön elismerést érdemel, hogy a kiállítás megnyitására, április 5-ére elkészült és megjelent a mintegy 300 oldalas, elegáns és rendkívül gazdag (202 oldal szöveg és 46 ábra + leírás) tartalmazó kötet, amely a fent említett közreműködők tanulmányait, illetve a kiállított tárgyak katalógusát tartalmazza. Az igényes, szép kiadvány nagy értéke még, hogy két nyelvű, magyarul és angolul tálja az információkat az érdeklődők elé. Biztosan állíthatjuk, hogy az értékes és gazdag kiállítást időben messze túléli ez a nagyszerű kötet, amelyet kiváló szakkönyvként forgathatnak mind a hazai, mind a külföldi érdeklődők. A kiállítás rámutat arra, hogy az egyházi intézmények, ezen belül is a magyarországi Bencés Rend mindkét kolostora, az itt említett Pannonhalmi Főapátság, illetve az évek óta nagyszerű kiállítási programmal előálló tihanyi apátság a magyar muzeológia és kiállítási élet biztos és elismert tagjai, amelyeknek kiállításai a magyar múzeumi szakma és a magyar kulturális közélet minden évben nagy figyelmet igénylő eseményei. Zombori István 186
