Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2005-05-01 / 5. szám
m^úzEUMi Jímiviim és mindazt, ami sok embert ehhez a csendes, nyugodt, kertvárosi környezethez köt. Választását az is indokolta, hogy meglehetősen kevés információ áll rendelkezésre Rákoscsaba-Újtelepről, hiszen ez idáig nem készült összefoglaló írásos munka e városrész kialakulásáról, múltjáról, fejlődéséről. A kutatásokhoz segítségére voltak a különböző levéltári források, így a Budapest Főváros Levéltárának egyes iratai, a Rákosmenti Helytörténeti Gyűjteményben őrzött adásvételi szerződések, bírósági végzések, térképek. Ugyancsak segítették munkáját a helyi sajtóban megjelent cikkek - a Rákoscsabai Frontharcosok, a Rákoscsaba, Rákoscsaba-Újtelepi Krónika egyes számai. Felhasznált még munkájában önálló kötetekben, a századfordulótól napjainkig megjelent, Rákoscsaba- Újtelepre vonatkozó irodalmat is. A szerző végigvezeti az olvasót „Rákoscsaba” név etimológiájától, a község alapító oklevelén, a helység kialakulásán és történetén át a mai Rákoscsaba-Újtelep benépesüléséig. Fejlődésének nyomon követése a századfordulótól napjainkig tart, gazdag fényképanyag, korabeli hivatalos iratok másolatai teszik még érdekesebbé a kötetet. Szanyi Dezső - Dr. Dombóvári Antal - Ádám Ferenc: Tanulmányok a rákosmenti iskolák történetéből Kiad.: Erdős Renée Ház, Bp., 2004. 206 p. ill. (Rákosmenti Helytörténeti Füzetek II. évf. 2. szám. Sorozatszerkesztő: Ádám Ferenc) A rákosmenti iskolák története három szerző munkája, melyben képet kaphatunk a térség oktatási intézményeinek alakulásáról, a kezdetektől napjainkig. Az első részben Szanyi Dezső bevezető írásában népoktatásunk kialakulását vizsgálta, milyen állomásokon (kolostori-, plébániai-, székesegyházi iskolák) keresztül vezetett az út a középiskolákig, illetve egyetemekig, hogyan alakult ki a népiskolai hálózat és hogyan jutottunk el a mai közoktatási rendszerünkhöz. Ezt követően Szanyi Dezső és Dombóvári Antal Rákoscsaba és Rákoskeresztúr egyházi és világi-, elemi-, polgári-, illetve középfokú iskoláit tekintették át. Dombóvári Antal írt a rákosligeti oktatási intézményekről is, szó került az egykori elemi iskoláról, a Nagy Lajos Gimnázium történetéről, a polgári iskoláról, de olvashatunk a hajdani óvoda történetéről, a zenei oktatás múltjáról és jelenéről a kerületben és a jelenleg is működő kisegítő iskoláról. Adám Ferenc Rákoshegy iskoláinak történetét tárta fel. A legrégibb adat 1908-ból való Tóth Terézia magániskolájáról, nem sokkal későbbi adatok tanúskodnak a Rákoshegyi Állami Elemi Népiskoláról és az Országos Gyermekvédő Liga elemi iskolájáról. Szó került a két világháború között egyéb oktatási-nevelési intézményekről, majd elérkeztünk a II. világháború utáni időszakhoz, amikor a megváltozott történelmi-politikai helyzet az iskolarendszerben is változást hozott. Megemlítette a szerző az 1945 után szerveződött általános iskolákat, szólt a megváltozott oktatási módszerről, az ideológiai nevelés érdekében, és a régi cserkész-mozgalom ellenében létrehozott úttörőmozgalomról, amiről mint tudjuk a rendszerváltással egyidőben „fájdalommentesen” meg is szűnt. A mai helyzet ismertetéséből is kitűnik, hogy az iskolák is visszanyúlnak hagyományaikhoz, sok olyan ügyet vállalnak fel, amelyek a település közéletének lelki szellemi épülésére szolgál. Sárközy Gabriella Lapzárta után... Ismét látogatható a repülési kiállítás! A Közlekedési Múzeum Repüléstörténeti és Űrhajózási Állandó Kiállítása 2005. április 26-tól látogatható a közönség számára. A kiállítás bemutatja a magyar repülés történetének fejezeteit az 1900-as évek elejétől napjainkig. Az eredeti repülőgépek közül kiemelkedik a Junkers F13, amely a világ első fémszerkezetű repülőgépe. Ebből jelenleg három darab van a világon. A Repülési Múzeumban található gép az 1921. évi „királypuccs" révén került a Közlekedési Múzeum birtokába. A múzeum büszkeségeit jelentik a kiváló konstruktőr, id. Rubik Ernő motoros és vitorlázórepülői. A figyelmes látogató képet kap a hazai ipar 1900-as évek elején bekövetkezett páratlan ütemű fejlődéséről. Ez tette lehetővé, hogy 1914-ben három repülőgépgyár működhetett hazánkban. Az első világháború után a repülőgépgyártás megtorpant és fejlődése a régi ütemet már soha nem nyerte vissza. A kiállítás értékes darabjai a mezőgazdasági, valamint a tréner (pilótaképző) repülőgépek és a régi repülőgépmotorok, amelyek elsősorban a szakemberek érdeklődésére tartanak számot. A kiállítás nem kevésbé fontos anyagát képezi a modellgyűjtemény. A magyar aviatikusok gépeinek többsége már csak modellek formájában tekinthető meg. A kiállítást színesítik a TU154-es repülőgép pilótafülkéje és a működő repülési szimulátor, amely a felnőttek és a gyermekek számára egyaránt nagy élményt jelent. A Repülési Múzeum a Petőfi Csarnok emeleti részén tekinthető meg, keddtől péntekig 10.00 órától 17.00 óráig, szombat, vasárnap, ünnepnap 10.00 órától 18.00 óráig. Az állandó kiállításra a belépés ingyenes. 177
