Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2005-05-01 / 5. szám
m^úzEUMi Hírlevél ki válasza ki a témát, amit a múzeumlátogatásnál kidolgozunk? Az elmúlt hat évben a Szépműhely munkatársai ezt átgondolták, és az iskolák igényeihez igazították. Amikor munkatársunk megbeszéli az érdeklődő tanárral, hogy miről is szóljon a foglalkozás, nem kötött programot ajánlunk. Minden múzeumlátogatás témája rugalmas, nyitott és változtatható. Miután megegyeztünk egy témában, a múzeumpedagógus három részes tervet készít. Ennek első része, a felkészítő iskolalátogatás, két fő célt szolgál: az ismerkedést és azt, hogy a tanulóknak lehetővé tegyük, hogy részt vegyenek a témaválasztásban és felkészítsük őket a múzeumlátogatásra. A múzeumpedagógusnak 45 perc áll rendelkezésére e két cél eléréséhez. Az ismerkedés részeként bemutatjuk a gyerekeknek, hogy milyen oktatási módszereket alkalmazunk. Mivel a Szépműhely hangsúlyt fektet az aktív részvételre, azon készségek megalapozására melyek segítségével „olvasunk” a tárgyakból, valamint a művészettel való személyes kapcsolatot kialakítására, a felkészítő óravázlata tartalmazza ezeket oktatási stratégiáknak. Másik szempontunk, hogy felmérjük a tanulók meglévő tapasztalatait. Minden osztály, és minden gyerek a saját hátterével és meglévő élményanyagával lép a múzeumba. A felkészítő óra arra is jó, hogy a múzeumpedagógus megállapítsa: megfelelő tevékenységeket tervezett-e a múzeumlátogatásra, és ha kell, változtasson ezeken. Ezenkívül később, a múzeumban a múzeumpedagógus visszautalhat azokra a dolgokra, amiket a tanulók a felkészítő órán felvetettek, vagy rávilágíthat egyes gondolatokra, melyek az iskolában ezen az órán felszínre kerültek. További előnye a felkészítő látogatásnak, hogy lerakja a művészethez való viszonyulás alapját. Minthogy a Szépműhely a tényekkel szemben inkább az elemzésre helyezi a hangsúlyt, a beszélgetés témáit és feladatait illetően nincsenek jó vagy rossz válaszok. Ehelyett inkább arra kérdezünk rá, hogy miért látják a dolgokat így vagy úgy a tanulók. A „rossz" válaszok a tanár és a múzeumpedagógus számára csupán kijelölik azokat a területeket, melyeken a gyerekeknek több háttér-információra van szükségük. Ezeket a kérdéseket a látogatás utáni órán, vagy a további órákon lehet majd földolgozni. A felkészítő osztálylátogatás igen alkalmas arra is, hogy a múzeumpedagógus megbeszéljen a gyerekekkel bármilyen művészettel kapcsolatos elképzelést. Ez a kezdet nyitottá teszi a gyerekeket, hogy majd a múzeumban nagyobb kedvvel és kíváncsisággal fedezzék fel és ismerjék meg a műalkotásokat. Végül fontos, hogy a Szépműhelyben egyéni, páros és csoportos formában történik a kiállítás látogatása, és a műhelymunka is. Miután ezt a stratégiát kipróbáltuk a tanteremben is, a tanulókat már nem lepi meg, amikor arra kérjük őket, hogy saját tanulási tapasztalataikat a társaikkal együttműködve szerezzék meg. A múzeumpedagógusok annak érdekében, hogy a tanárokat részvételre ösztönözzék, iskolai látogatásuk óratervét úgy készítik el, hogy abban minden felnőttnek szerepe legyen. Tapasztalatunk az, hogy minél aktívabbak a tanárok, annál többet tanulnak meg az egész múzeumlátogatási folyamatról. Mivel az első találkozástól kezdve együttműködnek velünk, a továbbiakban is fenntarthatják, és tovább építhetik a partnerkapcsolatot a múzeummal. Mostanáig a Szépműhely munkatársai budapesti iskolákba tudtak ellátogatni. A vidéki iskolák tanárainak részletes óraterveket küldünk, lehetőleg reprodukciókkal illusztrálva. Az utóbbi hat évben nagyon pozitív visszajelzéseket kaptunk programunknak erről a részéről és reméljük, hogy azok a múzeumok, amelyek fontolóra veszik a felkészítő óra módszerének bevezetését, fel fogják ismerni annak előnyeit. Juhász Litza (Fordította: Karczag Judit) Múzeumok az Interneten Művészetek Palotája - megszületett a PPP-szerződés Az NKÖM honlapján, a http://kultura.hu/nkom/ nkom/news/D999_news_59324.html címen. A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. Törvény 50. § (5) bekezdésében foglalt meghatalmazás alapján közbeszerzési eljárás lefolytatása és egy hosszú tárgyalássorozat lezárásaként 2005. április 1-jén a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, mint Megrendelő, és a Millenniumi Városközpont Konzorcium (Művészetek Palotája) mint Szolgáltató aláírta a Művészetek Palotája 30 éves működtetéséről szóló Rendelkezésre Állási Szerződést. Ezen szerződés megkötésével megtörtént a Művészetek Palotája teljes körű PPP-projektté történő átalakítása, melynek megfelelően a magánpartner 30 évre átvállalta a Művészetek Palotája üzemeltetésének és rendelkezésre állásának kockázatait, 162
