Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2005-05-01 / 5. szám
©L^ÚZEUMI ^ÍRLEVÉLi© a jelennel, az elképzelés a valósággal. A kép egy részét a megszokott panoráma - a romkerti környezet, utak, fák - foglalja el. A fontosabb falmaradványok, alapok helyén azonban ott állnak a több ezer éves épületek, a feltámasztott múlt. Fotorealisztikus részletességgel kidolgozott minden fal, oszlop, ablakkeret, cserép. A valószerűséget fokozza, hogy a képen - éppen úgy, mint azon kívül, a valóságban - ugyanolyan irányban süt a nap, a virtuális épületek árnyékot vetnek egymásra és a környezetükre. Minden a maga helyén, nagyságában és távolságában látszik, mintha csak valóban felépült volna. Nem kell többé elképzelni a nehezen elképzelhetek: ott áll a helyén. A fejlesztésre a lehetőséget az Alfa Program adta, amelynek keretében a kormány tavaly közel egymilliárd forintot fordított a hazai múzeumok korszerűsítésére. A SZTAKI az amerikai Silicon Graphics magyarországi képviseletével együtt pályázott és nyert, majd alvállalkozók - műegyetemi tanszékek, magáncégek - bevonásával fél év alatt valósította meg a projektet. A telepítendő kronoszkópok ideális helyét az Aquincumi Múzeum vezetői választották ki régészeti szempontok alapján. Első lépésben két múltbanéző felállítását határozták el. Az egyiket a régi múzeumi főépület mellé, ahonnan jó rálátás esik a valamikori nagy közfürdőre, a Macellum nevű piacra és a mellette lévő iparosházakra, a másikat a jelenlegi szabadtéri színpad mellé, ahonnan a Collegium, a nagy lakóház és a Mithras szentély mutatható be. Maga a kronoszkóp merőben új, szabadalmazás alatt álló technikai eszköz. A krómosan csillogó, nemesacélból készült fémháznak mindenfajta időjárási viszontagságot el kell viselnie, hiszen szabad ég alatt áll, esőnek, forró napsütésnek, fagynak kitéve. A fejrész ellensúlyos mechanizmussal könnyítve kézzel emelhető-süllyeszthető, magas felnőttek, gyermekek, tolókocsisok egyaránt könnyen szemmagasságba állíthatják a két kis betekintő ablakot. A nézőke mikroképernyőket és optikai rendszert tartalmaz, hőtől, hidegtől és párától temperált ventilláció védi. Az állvány és a forgó fejrész közé precíz szögelfordulás-érzékelőt építettek be, annak érdekében, hogy a mikroképernyők mindig az aktuális - a nézőke irányába eső - képet mutassák. A mikroképernyők a videojelet a múzeumi főépületben lévő központi számítógépekről kapják. A szoftver különleges, eddig sehol nem alkalmazott módon kombinálja a fototechnikát és a számítástechnikát. A rendszer fontos része a napsütés- és árnyékmérő műszer, amelyet egy tetőn helyeztek el, jeleit a számítógép értékeli, és figyelembe veszi a megjelenített virtuális épületek és környezetük fényviszonyainak, árnyékainak a kiszámításánál. A belsejéből folyamatosan halk zene szól, időnként felidézve az Aquincumban talált római kori víziorgona feltételezett hangját. A kronoszkópok a tervek szerint a szezonnyitástól kipróbálhatók az Aquincumi Múzeum romparkjában (1031 Budapest, Szentendrei út 139.). Április 29-én két időszaki kiállítást is nyitunk. A „Fonjuk meg a múltat..." című kiállítás célja, hogy az ókori emlékek, és a mai kézműves termékek segítségével megelevenítse a rómaiak mindennapi életében jelenlévő kosarakat és fonással előállított berendezési tárgyakat, a fonott készítmények széleskörű használatát, a fonásnál használt alapanyagokat és szerszámokat, a fonási technikát és a kosarak kultikus szerepét. „Állatok az emberek világában" címmel az állatcsontok tudományos vizsgálatának eredményei kerülnek bemutatásra. Ezzel az aquincumi archeozoológiai kutatások eredményeit tárják a nagyközönség elé, kiemelve a jellegzetesen aquincumi vonatkozásokat, az embert és az állat sajátosan az erre a korra jellemző kapcsolatát, az ezzel kapcsolatos attitűdváltozásokat, az állati „életút" fejezeteit. Iparművészeti Múzeum Bronzba zárt imák 500 orosz fémikon a moszkvai Rubljov Múzeumból és hazai közgyűjteményekből 2005. április 26. - július 10. Az orosz kulturális évadhoz kapcsolódó kiemelkedő magyarországi múzeumi esemény a világon eddig legnagyobb szabású - több mint félezer darabot felvonultató, ezer év tárgyi anyagát felölelő - orosz fémikon kiállítás, melyet az Iparművészeti Múzeum részben az oroszországi múzeum, részben magyar közgyűjtemények, magángyűjtők, részben saját gyűjteményéből állított össze. A kiállítás a Rubljov Múzeum anyagát kronológiai sorrendben, a magyarországi gyűjteményekből válogatott tárgyakat ikonográfiái csoportosításban mutatja be. 149 I
