Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2005-04-01 / 4. szám
m^TúzEUMi Hírlevél J© A Numizmatikai Közlöny főszerkesztője: dr. Torbágyi Melinda A vezetőség tagjai: Berták Krisztina, dr. Makai Ágnes, dr. Nagy Ádám, Nagy József, dr. Nagy László Gábor, dr. Pandula Attila, dr. Redő Ferenc, dr. V. Székely György, Szolláth György, dr. Zombori Lajos. A Felügyelő Bizottság tagjai: dr. Joó Tamás, Pethő Ildikó, Tóth József. A Közgyűlés ez alkalommal dr. Pandula Attilának (ELTE Segédtudományi Tanszék docense) ítélte oda a tudományos érdemek elismerésére szolgáló Réthy László érmet a falerisztikai kutatások területén végzett kiemelkedő munkájáért. A Szentgáli Károly jutalomérmet a Társulat, és tágabb értelemben a magyar numizmatika érdekében végzett kiemelkedő munkáért a Pécsi Dénár szerkesztősége (Hágen József, Rayman János és dr. Sülé Tamás), dr. Tóth Csaba (MNM Éremtár) és Tóth János kapták. A Pécsi Dénár munkatársai úttörő munkát végeznek a dél-dunántúli régió numizmatikai szempontú feldolgozásában. Dr. Tóth Csaba a Társulat kiadványainak szerkesztésében, és rendezvények előkészítésében végzett önzetlen munkájáért érdemelte ki a tagság elismerését. Tóth János pedig a Társulat Felügyelő Bizottságában 10 éven keresztül nagy lelkiismeretességgel és szakmai hozzáértéssel végzett munkájáért részesült a kitüntető éremben. A Társulat leköszönt elnökét, Bakos Miklós professzort és a Felügyelő Bizottság leköszönt elnökét, Leányfalusi Károlyt a Közgyűlés a tiszteletbeli tagok sorába választotta ezzel is kifejezve megbecsülését jó évtizedes áldozatkész munkájukért. Torbágyi Melinda Múzeumi könyvtárak A pannonhalmi Főapátsági Könyvtár A pannonhalmi Főapátsági Könyvtár - ha a „magyar történelem zivataros századaiban" nem is mindig működött könyvtárként - Magyarország legrégibb gyűjteménye. A könyvtár jelentős védett könyvállománnyal (kódex, ősnyomtatvány, korai antikva, RMK, Benedictina) bír, mely a nemzeti vagyon része. Mivel a Pannonhalmi Bencés Főapátság, benne a Főapátsági Könyvtár 1996 óta Világörökség; az itt összegyűjtött szellemi, kulturális kincs a világörökség része is. A könyvtár fenntartója a Magyar Bencés Kongregáció. Szent Benedek Regulájában külön rendelkezik az olvasásról, melyet fontos és szükséges tevékenységként jelöl meg. Ezért feltételezhető, hogy a bencés monostorok mindenhol nagy és jelentős könyvgyűjteménnyel rendelkeztek. Az első adat a könyvtár gyűjteményéről, a középkori könyvtárról egy 1090 körüli Szent László oklevél - az első magyarországi könyv(tár) katalógus -, amely 70-80 kódexet sorol fel. Ezek közül sajnos egy sem maradt fenn. 1627-ből való Himmelreich György főapát könyvtárának katalógusa. Himmelreich könyvei (vagy azok egy része) halála után minden bizonnyal a Főkönyvtárba kerültek. Egy 1658-ban készült inventárium 2318 kötetet sorol fel. II. Józsefnek a bencés rendet is feloszlató rendeletének kiadásakor a könyvek száma 4232 kötet volt. Ezek egy része az Egyetemi Könyvtárba került, a többit elárverezték. 1802-vel, a rend visszaállításakor kezdődik a könyvtár mai története. Ekkor a bencések új feladatot is kaptak, a tanítást, s ez tükröződik a könyvtár történetén is. A rend visszaállítása után az apátság csupán 757 kötet könyvet kapott vissza a feloszlatás előtti könyvállományából, de 1839-ben már 36.000 kötetes, 1845-ben 60.000 kötetes volt a gyűjtemény. A gondos gyűjtés, vásárlás és örökségek nyomán ma körülbelül 350.000 kötettel rendelkeznek. Ez a hatalmas állomány felöleli a tudományágak minden területét. Tizenhét kódexet, köztük egy 13. századi teljes Bibliát, és az első főapát, Tolnai Máté számára készített, szépen díszített evangelistariumot találunk a gyűjteményben. Ez utóbbi a könyvtárban őrzött legkorábbi pannonhalmi kézirat, a XVI. század elejéről való Pannonhalmi Evangelistarium. 136
