Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2005-04-01 / 4. szám
S^^ÚZEUMI JfylRLEVÉLi© hivatásszerűen művelő szakemberek tevékenységének és szakmagyakorlásának szabályozására és a hivatás feletti kontroll egyes feladatainak az államtól történő átvállalására szakmai kamara felállítására van szükség. Ez a szakmához tartozók számára lehetővé teszi, hogy meghatározzák és - a közérdekkel összhangban - képviseljék szakmai, etikai, gazdasági és szociális érdekeiket. A régészet ugyanis olyan homogén, minden mástól egyértelműen elválasztható szakma, mely a múlt kutatásával és megőrzésével az állam és a társadalom jelene és jövője számára fontos, alapvető tevékenységet végez. A régészet magas szintű szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteket, intellektuális tevékenységet és önálló felelős döntéseket igényel, amelyeknek szakmai és etikai szabályok betartásával kell járnia. Ilyen szabályok kidolgozására és betartásuk ellenőrzésére pedig csak a hivatás művelői alkalmasak, s ugyancsak ők képesek a végzett munka minőségének megítélésére is. Az utóbbi 15 év gazdasági, társadalmi és politikai változásai olyan kihívások elé állították a hazai régészetet, amire nem tud egységes válaszokat adni, többnyire inkább a megosztottság a jellemző. A hasonló problémákkal küzdő szakemberek különböző szervezeti formákban (múzeum, kutatóintézet, egyetem, cég, hivatal, magánzó) dolgoznak, ami mind a személyek, mind a kulturális örökség régészeti elemei számára igen eltérő feltételrendszereket teremtett. A jogszabályi változások és a gyors gazdasági fejlődés miatt a régészet egyben fontos gazdaságpolitikaistratégiai befolyásoló tényezővé vált, ami a szakma részéről is országosan egységes szemléletet igényelne, mivel a politika és a gazdaság is egységes elvárásokat támaszt. Ezért szükségét érezzük egy olyan szervezet megteremtésének, amely biztosítja a régészet belső önszerveződését és dönt a régészeti hivatás gyakorolhatóságáról, ugyanakkor hatékonyan tudja ellátni az egységes érdekképviseletet és a minőségi garanciák biztosítását (szakszerűség, etikusság) a külső szervezetek és személyek felé. Ennek keretében szükséges- a szakma önszabályozása (döntés a szakmagyakorlásról):- egységes elvárások és normák kidolgozása- szakmagyakorlás feltételeihez ajánlások kidolgozása- szakmai vitás kérdésekben a döntéshozatalt segítő vélemény alkotása- régészeti feltárások követelményeinek, rendszerének és egy etikai kódexnek a kidolgozása- továbbképzési rendszer megteremtése- a szakma képviselete kifelé egységesen, hitelesen és ellenőrizhetően (a szakmagyakorlás elbírálása):- a szakmát érintő politikai döntéshozatal során (jogszabályalkotás)- szervezeti változtattatás szándéka során, intézmények felállításakor, átalakításakor- kapcsolódó szakterületek irányába (építészet, műemlékvédelem, muzeológia)- szakigazgatás felé. A jelenleg működő régészeket is tömörítő szervezetek csak egy-egy részterületet fednek le e szakmán belül. Egy nem a szervezeteket, hanem a szakemberek személyét egybefogó országos szervezet, a Magyar Régész Kamara megteremtése előmozdítaná a régészeti örökség (leletek és lelőhelyek) kezelésének egységes intézményi, norma- és etikai rendszerben történő ellátását a rendelkezésre álló humán, infrastrukturális és pénzügyi források hatékonyabb felhasználásával. Ennek érdekében az újonnan felállítandó szervezet szoros együttműködésre fog törekedni a már jelenleg is működő szakmai testületekkel és szervezetekkel. A kamarai szervezet létrehozása egy jogszabályalkotási folyamat vége, azt törvény rendeli el, hiszen köztestületként a tagjai által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot lát el. A lehetséges feladatokat azonban ennek megvalósulásáig is fel kell vállalni. A jelenlegi jogi szabályozás ehhez kezdetben csak egy civil szervezet megteremtését teszi lehetővé. Ez más szakterületekhez hasonlóan egy demokratikusan, alulról szerveződő civil kezdeményezést jelent, amelyben a vezetést a tagok választják és ellenőrzik, s amely olyan fórum lehet, ahol a közeljövőben megfelelően és mindenki számára egyértelműen tisztázni lehet a szakmát érintő kérdéseket (pl. munkakörülmények; szakmai minimum-standardok, etikai kódex, gazdaság és régészet viszonya, stb.). A cél azonban egy a régészet egészét szabályozó kamarai szervezet létrehozásának elérése. Ez alkalomból minden kedves régész kolléga személyes megjelenésére számítunk, aki a fent megfogalmazott felhívásban foglaltakkal egyetért és a szakmai önszerveződés első lépésekor aktívan részt kíván venni a kitűzött célok megvalósításában. Kérjük, hogy részvételi, illetve tagsági szándékukat az alábbi nyilatkozat megküldésével jelezzék: 2005. május 1-ig az MRSZ 1535 Budapest, Pf. 953 címen, vagy 2005. május 15-ig az mrsz1@freemail.hu e-mail címen. 132
