Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2005-04-01 / 4. szám
m^úzEUMi Hírlevél,® nősen jelentős eredményeket a tűzzománccal elérő képviselője. Indulásakor az absztrakt-szürreális törekvések, a magyar festészet Kállai Ernő és Hamvas Béla szellemiségéhez való kötődés határozta meg szemléletét, később a természet organikus és strukturális rendjének kutatása érdekelte. Az ember és a természet kapcsolatát kívánta megragadni. A mikrovilág törvényszerűségeinek, a kristályok szerkezeti rendjének tanulmányozása vezette ahhoz a fölismeréshez, hogy a természetben egymás mellett létező - mikroszkopikus, makro-, ill. a természetes emberi látásszintnek megfelelő - rendszerek hierarchiája a világmindenségen belül fennálló s képi eszközökkel is rögzíthető összefüggéseket tételez fel. Érdeklődésének másik területe a mitológia világa, a 70-es évektől készült - gyakran sorozatokban komponált - műveiben a kétféle világ szintetizálására vállalkozik. (P. Szabó Ernő) A Budapest Kiállítóteremben az életút ismeretlen és ismert elemei mellett legújabb munkái láthatók. Feladó: Ismét ICA Válogatás a dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézet gyűjteményéből Budapest Galéria Kiállítóháza (Lajos u. 158.) 2005. március 31. - május 1. A dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézet gyűjteménye muzeológiai szempontból nézve fikció. Egy lappangó anyag, aminek tartalmát a szakma nemigen ismeri, viszont létéről sokan tudnak. Érdekességét koncepciója és jelenlegi helyzetéből adódó kiállítási dinamizmusa adja. Célja a jelenkori magyar művészet gyűjtése, orientációja ezen belül a fiatal művészet, az a nemzedék, aki pozíciójából adódóan leginkább érdekelt a művészet megújításában. Gyűjtési területe médiafüggetlen, a hagyományos műfajok mellett fotókat, printeket, DVD-ket, videókat és installációkat egyaránt befogad. Kollekciója két periódusban állt össze. Első fázisban 1996-ig főként ajándékozás révén került raktárába az akkori fiataloktól egy széleskörű anyag, az után viszont az intézmény státuszának megváltozásával, vásárlással bővült a gyűjtemény. A Budapest Galériában bemutatásra kerülő kiállítás az eddigi legbővebb válogatást mutatja be mindkét „szakaszból”. A művek kiállításával reményeink szerint nemcsak az elmúlt évek művészetének felidézéséhez járulunk hozzá, hanem ahhoz is, hogy átfogó képet adhassunk intézetünk gyűjtői célkitűzéséről, illetve a kilencvenes évek és az új évezred első éveinek új és jellemző műtípusairól. Kiállítók: Ádám Zoltán, Beöthy Balázs, Braun András, Csáky László, Csontó Lajos, Csörgő'Attila, El Hassan Róza, Eperjesi Ágnes, Gerber Pál, Gyenis Tibor, Hajdú Kinga, Havas Bálint, Horváth Tibor, Imre Marianna, Iski Kocsis Tibor, Jokesz Antal, Keserue Zsolt, Kis Varsó, Kopasz András, Kása János, Kovács Gergely, Kámán Gyöngyi, Komoróczky Tamás, Koronczy Endre, Kupcsik Adrián, Lakner Antal, Lovas Ilona, Nagy Kriszta, Németh Hajnal, Szabó Dezső, Szabó Sarolta, Szil István, Szűcs Attila, Uglár Csaba, Várnagy Tibor, Várnai Gyula stb. A kiállítás támogatói: Nemzeti Kulturális Alap, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Fővárosi Önkormányzat Kulturális Bizottsága BÉKÉSCSABA Munkácsy Mihály születésnapjára -Szamossy Elek kamarakiállítás Munkácsy Emlékház 2005. február 20. - május 30. Megnyílt a békéscsabai Munkácsy Mihály Emlékházban a festő születésnapja tiszteletére első tanítómestere, Szamossy Elek - a környéken fellelhető - képeiből rendezett kamara-kiállítás. Keveset tudunk erről a festőről, kétségtelenül legnagyobb érdemének a Munkácsyt felfedező, pályáján elindító tettét tartjuk, holott festészetét is érdemes megismerni. Szamossy Elek 1826-ban született Déván, iskoláit Gyulafehérvárott végezte. Jó tanuló volt- tudjuk meg Naményi Lajos a Művészet című folyóirat 1902. negyedik számában megjelent cikkéből- édesanyja papnak szánta, de úton a bécsi Pazmaneum felé, ahol teológiai tanulmányokat folytatott volna, Pesten ragadt, s inkább művészi hajlamainak élt, krétarajzokat készített. A szabadságharc idején beállt a honvédhuszárok közé. A legenda szerint Nagyszeben ostrománál Bem táborában egy kozák golyója a vízmerítő pohara ezüst oldalába fúródott, megmentve vitéz főhadnagyunk életét. A szabadságharc után sikerült kitérnie az üldözések elől. Végre festészeti képzésre Kari Rabihoz indult Bécsbe, aki szívesen fogadta növendékei sorába. (Később Munkácsy is nála tanult fél évet.) Másfél évi bécsi tartózkodás után tanára tanácsára Velencébe ment műízlését fejleszteni, másolta Veronese, Tiziano, Tintoretto, Giorgione műveit, utánozta a velencei festőiskola sajátos színeit. 115
