Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-04-01 / 4. szám
mifúZEUMi Hírlevél Ja) kedhessünk olyan művészekkel, mint Koloman Moser, Carl Moll, Michael Powolny, Alfred Kuhin, Albert Paris Gütersloh, vagy Max Kurzweil. A közel 500 oldalas, színes, sok képpel illusztrált katalógus tanulmányait magyar és osztrák szakemberek írták a legfrissebb kutatások alapján. Megismerhetjük azt az ellentmondásos, hol baráti, hol vetélkedő, egymást segítő és egymást lenéző, a másikat lehagyni akaró sokrétű kapcsolatrendszert, amely a közös birodalom két vezető városát jellemezte a múlt század fordulóján. A kiállítások a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében az EU-ba való belépésünk tiszteletére valósultak meg. A Budapesti Történeti Múzeum partnere Bécs városának múzeuma - a Wien Museum -, szinte kiürítette raktárait, sőt kiállítótermeit a százhetven darab kölcsönzött mű kedvéért. Szintén jelentős műveket adott az Osztrák Nemzeti Galéria, az Österreichichse Galerie Belvedere és a Kunsthistorisches Museum. Ez utóbbinak önálló része az Osztrák Színházi Múzeum (Österreichisches Theatermuseum), amelynek száz kölcsönzött darabjából jött létre az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása. Az együttműködés sehol sem merült ki a kölcsönzésben, az osztrák múzeumok munkatársai aktívan vettek részt az anyag válogatásában, valamint a további tizennégy osztrák - állami, városi és magán múzeum - gyűjteményeinek bemutatásában. A kiállítás osztrák kurátorai: dr. Reinhard Prohanka (Wien Museum), dr. Franz Smola (Österreichische Galerie Belvedere) dr. Agnes Pistorius (Österreichisches Theatermuseum). Magyar kurátorok: dr. Bakó Zsuzsanna és Plesznivy Edit (MNG), Boka László (OSZK) Fő kurátor: F. dr. Dózsa Katalin (BTM). GÖDÖLLŐ „Az ereklyés hölgy" - Ferenczy Ida emlékkiállítás Gödöllői Királyi Kastély 2004. április 7. - május 9. 165 éve, 1839. április 7-én, Kecskeméten született Ferenczy Ida, Erzsébet királyné későbbi felolvasóhölgye. Neve nem ismeretlen az Erzsébet királyné iránt érdeklődő nagyközönség számára. Élettörténete szorosan kapcsolódik a magyarok szeretett, és legendák övezte királynéjának alakjához. Az udvar szigorú szabályai szerint példátlan, és valósággal sorsszerű, ahogyan egyszerű származása ellenére Erzsébet közelébe került. A kisnemesi família leányának neve ismeretlen személy kézírásával került fel arra a főrangú hölgyeket felsoroló listára, amely magyarul jól beszélő udvarhölgyeket ajánl a császárné számára. Egyszerű neve ellenére, vagy talán épp ezért, a császárné Ferenczy Idát választotta, és a személyes találkozáskor sem csalódott: a vele szinte egykorú teremtés őszinte természete, egyszerűsége már az első alkalommal megnyerte bizalmát, később barátságát is. Ida nemcsak személyes bizalmasa és magyar társalkodónője lett a későbbi magyar királynénak, hanem kapocs közte és a magyar politikai és kulturális elit között is. Közvetítette levelezésüket, megszervezte személyes találkozásaikat. Általa talált személyes kapcsolatot a királynéval, és rajta keresztül Ferenc Józseffel többek között Deák Ferenc, Horváth Mihály és gr. Andrássy Gyula. Levelezőpartnerei voltak Fáik Miksa, Thallóczy Lajos, gr. Batthyány Lajosné Andrássy Ilona. Személyes barátság fűzte a királyné udvarhölgyei közül gr. Festetich Mária hoz, gr. Majláth Saroltához , gr. Sztáray Irmához, az udvar tagjai közül br. Nopcsa Ferenchez, Rónay Jácinthoz. Személyes hangú, bizalmas levelezésben állt Erzsébet királyné kedvenc leányával, Mária Valériával egészen annak haláláig, de jó viszonyt ápolt Rudolf trónörökössel, Ferenc József-117
