Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)

2004-03-01 / 3. szám

m^ÚZEUMI J^ÍRLEVÉLi© a lengyel gyolcs, amely finom udvarházak kézimun­káinak és ingeinek vált alapanyagává. Ennyit a hagyományról. A 2002-ben rendezett második bien­­nálén - amelynek anyagát láthatták Zalaegerszegen, s amelyhez a jelen katalógus is kapcsolódik - már 16 országból érkeztek textilesek, tulajdonképpen kézműiparban mindig is nagy hagyományokkal rendelkező területekről, mint Dánia, Németország, Lengyelország, Olaszország, Izrael, Ukrajna, Finnor­szág, Csehország, Szlovákia, Franciaország, Ausztria, Izland, Litvánia, Egyesült Királyság (Skócia), Oroszor­szág - s Magyarországról egy fő. Ennél azért jobban állunk, ezért megkockáz­tatom, hogy talán nem tudtak jeles textileseink a kiírásról? A nagydíjat lengyel művész kapta, mint az ol­vasható és látható volt a Múzeumi Hírlevél januári számában közölt cikkben. Forgassák haszonnal a katalógust, s remény­kedem abban, hogy a 2004 augusztusában esedékes idei biennáléról talán Magyarországon is időben értesülünk, annál is inkább, hiszen Krosno Zalae­gerszeg testvérvárosa. A vándorkiállítást rendezte, s a katalógust fordította Kostyál László, a Muzeum Rzemiosla w Krosnie pedig a Göcseji Múzeum szak­mai partnere, annak ellenére, hogy épp nekik nincs jelentős textilgyűjteményük. A katalógus, amely az NKA támogatásával magyar és angol nyelven jelent meg, beszerezhető a Göcseji Múzeumban Zalaegerszegen. M. E. Dorottya Könyvek A legújabb kötet Gerber Pál festőművész sokoldalú munkásságába avat be, amelyben a különös abszur­ditás mellett, a humor és a filozófiai mélység ambi­valens együttélésére és a kifejező eszközök meglepő sokféleségére egyaránt rálelhetünk. „Gerber a kortárs magyar képzőművészet középnemzedékének tagja, azok közé tartozik, akik­nek pályája a fennálló társadalmi rend végnapjaiban felszabaduló, váratlan magabiztossággal kiszínesedő képművészeti közéletben indulhatott el. Történelmi háttere a bomlásnak indult kispolgári, fogyasztói szo­cializmus volt és az a folyamat, amelyben a hazai progresszív művészet megtalálta és elfoglalhatta saját helyét a meglévő kiállítási szituációkban, s ezáltal (mintegy „megelőlegezve" a későbbi kulturális-tár­sadalmi változásokat) felgyorsította az intézményi rendszer átértékelődését. Ugyanekkor a kortárs mű­vészetet mélyen érintő radikális művészetszemléleti Ormos Imre fotói a fordulatot is eredményezett az a kettős folyamat, Táj-Kert-Fény-Kép amelyben a progresszió egyrészt a kelet-közép-eu- c kiállításból rópai avantgárd hagyomány szálaihoz kereste kötő­déseit, másrészt megpróbált szembenézni a nyugaton zaj ló, részint csak közvetve megismerhető események­kel és a hozzájuk való csatlakozás esélyeivel... Gerber művei egyfajta abszurditást képvisel­nek, amelyben minden egyes kép, részlet, motívum, leírt szó és létrehozott tárgyegyüttes a valóságból me­rített „tiszta beszéd”. Az alkotóelemek külön-külön reálisak és érthetőek: együtt az egész mégis különös, nonszensz. Hol a megmosolyognivaló emberit, hol az önmagát meghatározó mű spekulativitását, hol a városi kultúra aszfalthumorát, hol a filozófiai bölcselet mélységeit véljük felismerni. Látszat és va­lóság, e kettő képzeletdús ellentmondásosságának szerepjátékai kikerülhetetlenül fontosak műveiben. Logikája felcserélheti a szabályost a szabálytalannal, a megszokottat a szokatlannal, de ugyanígy akár for­dítva is a szabálytalant a szabályossal és a szokatlant a megszokottal. Gerber „fordításában" a kizökkent idő a nyelvi, kulturális beidegződések kizökkentésére vonatkozik. A semmit-mondások és a fontosságok tautológiái képein, írásaiban, és akcióiban egyaránt tetten érhetőek. Bármilyen öntörvényű művészete, mégis megtart egyfajta klasszikus mértéket. A kép kép marad, a közlés irodalmi. A képi és az irodalmi mondanivalót eddigi pályáján szorosan egymás mel­lé helyezte, értékük azonos. Sokszor és előszeretettel fogalmaz irodalmi formában. írásaiban - hol a kép függvényeként, hol egyedi, nyomtatott formákban - manifesztál. Jelentőségét, nem pedig mennyiségét tekintve elmondható, hogy tevékenységében az írás 87

Next

/
Oldalképek
Tartalom