Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-01-01 / 1. szám
cg^^fúZEUMi Hírlevél J© Részlet a kiállításból A kiállítóterem legszembetűnőbb részén enteriőr formájában jelenik meg egy szalmával fedett parasztház részlete. Udvarán mezőgazdasági eszközök és termények. Mellette toborzójelenet: egy jobbágy és egy katona beszélget, poharazgat egy hordóra támaszkodva. A jobbágy öltözete hagyományos parasztruha, a talpas vitézé már félig reguláris. A körteremben végighaladva a következő tablók és tárlók vezetnek minket: I. tabló: A Rákóczi-család és a társadalom. Itt jelenik meg többek között a családfa, Borsi térképe (ahol Rákóczi született), Sárospatak, Zrínyi Ilona és a Rákóczi-gyermekek legkedvesebb tartózkodási helye. A kiállítás „fó" tárlója: A kuruc állam intézményei és gazdasági háttere. Itt kerül említésre a vetési pátens, amelyben a fejedelem ajobbágyok oltalmáról intézkedett. A hivatalok és a Consilium Oeconomicum (Gazdasági Tanács) szerepének illusztrálásaként Rákóczi verette pénzeket (arany-, ezüstforint és poltúrák), egyéb pénznemeket, a bányászattal (fegyverkezés), sókereskedelemmel (élelem), textilmanufaktúrával (egyenruha) kapcsolatos eredeti tárgyakat és modelleket láthatunk. Fölötte Mányoki Ádám ismert Rákóczi-portréja, melyet két szabadságharc-kori zászló másolata keretez. Mellette: A szabadságharc kibontakozása. Térképeken láthatók Rákóczi hadjáratai, a szécsényi és ónodi országgyűlés dokumentumainak másolatai. Nemesmásolatban (kézzel készített másolatban) mutatjuk be a fejedelem beszédét „csüggedező serege feltüzelésére Gyömrőnél''. II. tabló: A hadsereg élelmezése. Forgách Simon tábornok tervezete szerint ismerkedhetünk meg a hadsereg élelem és takarmányszükségletével. A számítógépes, stilizált grafikai ábrázolások megkönnyítik az eligazodást a régi mértékekben közölt adatok (köböl, pozsonyi mérő) között. Itt is látható nemesmásolat Forgách Simon parancsáról, melyben Kassa elfoglalása után a „katonai készlet számbavételét” rendeli el 1704-ben. A pozsonyi mérő eredeti tárgyként is megjelenik. Ill-IV. tabló: A bor szerepe a szabadságharc idején. A tokaji bor ez idő tájt kapta a „királyok bora, borok királya" elnevezését, a hagyományok szerint XIV. Lajos francia király udvarából. A bor szerepe - fogyasztása mellett - rendkívül jelentős volt a kereskedelemben is. Észak felé irányuló külkereskedelmünk vezető exportcikke értékben és mennyiségben egyaránt a magyar bor lett. Eredeti tárgyakként hordók, szőlőművelő eszközök, pincekulcsok és pincezárak, hordóbélyegző vasak, huta üveg (amit annak idején zsidó borkereskedők ajándékozgattak) láthatók itt a kiállításban. V. tabló: Lóhasználat a kuruc korban. A legfontosabb fegyvernem, a lovasság kerül itt bemutatásra. A tárgyi illusztrációk közül kiemelkednek a következők: nyugat-európai nyereg a 18. századból, magyar nyereg a 18. századból. Spanyol típusú ló szobra a 18. századból (ma a lipicai fajta képviseli ezt a lótípust). Magyar ló szobra a 18. századból. Ezt a lótípust a 19-20. századi nemesítő munka mára teljes mértékben átformálta. A Rákóczi-eke mellett a kiállítás becses darabja a Hadtörténeti Múzeumból kölcsönzött eredeti Rákóczi-zászló. Külön, védett vitrinben kapott helyet. A kiállítás rendezői: Csorna Zsigmond, Kárpáti Elemémé, SzóWsy Gábor, Wohlné Nagy Ágota. A fotókat Papp Tibor készítette. A vámososroszi szárazmalom makettje Bukovinszky Tamás és Kovács Géza munkája. Grafika: Górász Györgyné. Berendezés: Kovács Flórián. A konferencia Kalmár János (ELTE ВТК) Kormányzati gazdaságpolitika és Magyarország a Rákóczi-szabadságharc előestéjén című bevezető előadásában fölhívta a figyelmet arra, hogy a török kiűzése Magyarországról a bécsi udvar számára nagy anyagi áldozatvállalást is jelentett, melyet még növeltek az egyidejűleg zajló védekező harcok a franciák ellen a Rajna mentén. A háborúk terhét adóemelés, 5
