Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)

2004-02-01 / 2. szám

Magyar Nemzeti Múzeum ÚJ SZERZEMÉNYEK 2003 A Magyar Nemzeti Múzeum több gyűjteménye a 2003-as eszten­dőben is számos értékes műtárggyal gazdagodott. Az új szerze­ményeket ez alkalommal is kiállításon mutatja be a Magyar Nemzeti Múzeum. A kiállítás 2004. január 23-án nyílt meg, s előreláthatóan április közepéig lesz látható. Az egyes gyűjteményeket sokoldalúan reprezentáló tárla­ton szembetűnő, hogy a régészeti anyag szerényebben szerepel az elmúlt évekhez képest. Ennek az egyik oka az, hogy a korábbi évek tervásatásai közül a Szendrő-Felsőváron folytatott késő­középkori feltárás befejeződött, míg más ásatásokon, mint például a göd-újtelepi római kori ásatáson, nem került a felszínre kiállí­tásra alkalmas anyag. Néhány ásatás anyaga pedig azért nem jutott el a tárlatra, mert a múzeumban folyó épület rekonstrukció miatt a restaurátor műhelyekben nem tudtak folyamatosan dol­gozni. Az elmúlt évek tervásatásai közül ebben az évben csak a Veszprém megyei Kup-Egyesen folyó feltárás adott leletanyagot a kiállításra. Az újkőkori telepásatást ezúttal is a korábbiakhoz hasonlóan gazdag anyag mutatja be. A régészeti gyűjtemények szokatlan módon páratlan adománnyal is gyarapodtak: Péntek Attila magángyűjtő több ezer darabos őskőkori pattintott kőesz­köz kollekciót ajándékozott a múzeumnak. Emellett néhány szerencsés vétellel is gazdagodott a régészeti anyag, többek között egy Kr. e. 4. évezredből való rézbaltával, valamint egy későbronz­kori karddal és egy edénnyel. Mivel középkorból származó szerzeményünk nem volt tavaly, ezért a kiállítás nagyobb, meghatározó egysége a 17. szá­zadtól napjainkig terjedő, főként művelődéstörténeti anyagot mutat be. A Képcsarnok egyik legkiemelkedőbb műtárgya a Berény Róbert által Tildy Zoltán köztársasági elnökről készített egykorú olaj kép, amelyet a Múzeumi Hírlevél egy későbbi szá­mában ismertet majd részletesen Basics Beatrix. A metszetgyűjte­mény az elmúlt évekhez hasonlóan tavaly is kvalitásos darabokkal bővült, közte Johann Gelle II. Ferdinándot megjelenítő lovasképe (1619), vagy Simon Thomassin II. Rákóczi Ferencet ábrázoló mell­képe (1713). Ez utóbbi kapcsán feltétlenül említést érdemel, hogy a 2003-as Rákóczi-év alkalmából olyan kincsekkel gyarapodott a múzeum mint a fejedelem és Bercsényi Miklós egy-egy levele, vagy mint Rákóczinak 1751-ben Hágában kiadott Erkölcsi és politikai végrendelete és Mikes Kelemen törökországi leveleinek első, Kultsár István-féle kiadása (Szombathely, 1794.). A Képcsar­nok értékes anyagokkal gazdagodott Dó'ry Ilona ajándékaiból is. Nagylelkű honfitársnőnk különféle 19. századi dísztárgyak mel­lett szép festményeket és metszeteket adományozott a múzeum­nak, mint például az egyik felmenőjét, jobaházi Döry Hugó felső­házi tagot ábrázoló olajképet, amelyet Merész Gyula festett 1943-ban. A Fényképtár gyarapodásából az elmúlt évekhez hasonlóan csak a legértékesebb anyagokat mutatja be a tárlat. A kiállított női, illetve férfi portrét ábrázoló kromotípia (19. század második fele) szakértőink szerint technikai különlegesség, ugyanis ezzel a korai fényképészeti eljárással ritkán készítettek ilyen nagyméretű képe­ket. A fényképezés úttörő korszakának emlékei közé tartoznak a 19. század utolsó harmadában készített fotókerámiák. A Fénykép­tár idevágó gazdag anyaga több értékes darabbal gyarapodott tavaly. A fenti vételek mellett ajándékokkal is növekedett a tár anyaga. A Kalocsai Iskolanővérek a magyarországi Lourdes-i zarándokokról felvett két nagyméretű csoportképet ajándékoztak a múzeumnak. A Piarista Rendtartomány Központi Levéltára pedig egy rendkívül értékes anyagot engedett át gyűjteményünknek: tucatnyi tékába rendezve kartonokon elhelyezett ezernél is több 19. századi fény­képet kaptunk, amelyek az egykori Magyarországot és tartomá­nyait mutatják be szisztematikusan. A tárlaton ebből a hatalmas anyagból a boszniai okkupáció (1878) alkalmából készült fotókból mutatunk be ízelítőül két kartont. A Fényképtár számos felvétellel gyarapodott a közelmúltból is. Ezek közül Gábor Júlia ajándékát helyeztük el a tárlaton, aki édesanyjának, Ruttkay Éva színésznőnek hagyatékából gazdagította a tárat nagyon érdekes képekkel. A kiállítás legtöbb anyagát a frissen felállított Történeti Tár adta. Az Újkori és a Legújabbkori Történeti Főosztály össze­vonásából létrejött új szervezeti egységnek szinte majd minden gyűjteményéből jutott néhány műtárgy (textil, plakát, fegyver, játék, ötvöstárgy, irat, képeslap stb.) a tárlatra. A textilgyűjtemény évek óta kiemelkedő darabokkal szerepel az új szerzeményi be­mutatókon, így ezen a tárlaton is. A legkiemelkedőbb darab egy 1920-ban készült menyasszonyi ruha, amely hosszú uszályával valósággal uralkodik a terem közepén. Az életmódot reprezentá­ló ruha együttes egy másik érdekes darabja egy 2. világháborús ejtőernyőselyemből készült női ruha az 1950-es évekből. Mind­két esetben külön értéke a daraboknak, hogy keletkezésük és viselésük körülményei jól ismertek. Ugyanez mondható el egy nagy polgári család játékairól, amelyek egy gyermek szinte komp­lettjáték együttesét tartalmazzák a képes mesekönyvtől a társas­játékokon át egy zenedobozig. A bútorgyűjtemény tavaly egy szerencsés vétellel gyarapodott. Lóczy Lajos földrajztudós bieder­meier asztala és a hozzátartozó négy szék a tudós egykori bala­tonfüredi szomszédaihoz került, akiknek leszármazottaitól jutot­tak a múzeumba. A különféle kisebb gyűjtemények közül ezúttal a képeslapokat képviseli nagyobb szabású válogatás. Elsősorban vételekből több száz darabbal bővült ez a gyűjtemény. Közülük az európai uralkodó dinasztiák tagjait bemutató képeslapokból helyeztünk ki negyvenet. A 20. század első feléből származó la­poknak a felét a Habsburg-ház tagjainak ábrázolásaiból válasz-2004. fe6ruár

Next

/
Oldalképek
Tartalom