Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-02-01 / 2. szám
m^fúzEUMi Hírlevél Múzeumok és gyűjtemények A Magyar Mezőgazdasági Múzeum fényképgyűjteménye A múzeum 2003 decemberének végén vásárolt meg egy fényképegyüttest, Kankovszky Erűin fotóművész hagyatékából. A kiválogatott 125 db fénykép része a művész közel 400 db-os gyűjteményének, amely egy pesti antikvárius tulajdonába került. A hagyaték tartalmazza azokat a publikált felvételeket is, amelyek a korszak idegenforgalmának népszerűsítésére készültek Az eredeti fényképek Kankovszky munkásságának azon oldalát illusztrálják gazdagon, amelyek főleg a két világháború közötti Magyarország vidéki, falusi életének hétköznapjait és ünnepi pillanatait örökítették meg az utókor számára. Vörös Éva Színes néprajzi fotók - Néprajzi Múzeum Autokróm fényképek a Néprajzi Múzeum gyűjteményéből 2004. január 22. - május 30-ig A Néprajzi Múzeum Napja: 2004. március 5. jairól beszélő Illyés Gyulát, és Pesovár Ferencet, aki a Simplon mozi és bérház. mezőföldi népzene és néptánc mellett a székesfehérvá- A moz' Bartók Béla úti ri István Király Múzeum etnográfusaként számtalan beiárata este népművészeti tárgyat gyűjtött. A kiállítást Andrásfalvy Bertalan - Pesovár Ferenc egykori csoporttársa - nyitotta meg. Megtekinthető 2004. június 6-ig. Tudományos tevékenység Mezőföldi Mozaik Néprajzi kiállítás a „Matrica" Múzeumban „Mezőföldi Mozaik” címmel időszaki néprajzi kiállítás nyílt a Mezőföldről, Mezőföld északi csücskében, Százhalombattán. A tárlat létrejöttében segített az Aranyponty Halászati Rt. Halászati Múzeuma, az ercsi helytörténeti Gyűjtemény, a Néprajzi Múzeum, a Pesovár Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola Százhalombatta, a Szent István Király Múzeum, a paksi Városi Múzeum és Úti Lajosné (Százhalombatta). Mezőföld, ez a Duna, a Tétényi fennsík, a Velencei-tó és a Sió által körülhatárolt terület csak a 20. század második felében vált a néprajzi érdeklődés tárgyává. De, többek közt Pesovár Ferencnek köszönhetően mára már egy alaposan feltárt néprajzi tájegységről beszélhetünk. Mivel egy terem ad otthont a „Mezőföldi Mozaikénak, a kiállítás koncepciójában nem is törekedett a teljességre, hanem azokat a fókuszpontokat emeli ki, amelyek a leginkább jellemezték Mezőföldet. Az uradalmi cselédeket, az évenként visszatérő summásokat, mai szóval vendégmunkásokat, valamint a nemzetiségeket, a mezőföldi népművészetet, a jelentős pásztorkodást, a halászatot és a dunai hajómalmokat. Valamint felidézi Mezőföld szószólóit: a Puszták népében az uradalmi cselédek mindennap-Új kiadványok Visy Zsolt: The Ripa Pannonica in Hungary. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003. Pannonia római kori határvédelmének kutatása már a 19. századtól kezdve a magyar régészeti érdeklődés homlokterébe került, a kutatási eredményeket szisztematikusan összegyűjtő és kiértékelő monográfia elkészítésére azonban 2000-ig nem került sor. Ekkor jelent meg mintegy mérföldkőként a hazai római régészeti kutatásban Visy Zsolt nagyszabású könyve, a Ripa Pannonica Magyarországon, amely - kisebb változtatásokkal és a felhasznált szakirodalom bővítésével - Berták Gábor fordításában angolul jelent meg a 2003. szeptember 1-8. között Pécsen tartott limeskongresszus időpontjára időzítve. Az előszó és a kutatástörténeti áttekintés után (pp. 7-15) a szerző egy hosszú, katalógusszerű fejezetben sorolja fel a magyarországi ripa-szakasz katonai létesítményeire és a limes-út nyomvonalára vonatkozó legfontosabb ismereteket Rajkától egészen Kölkedig (pp. 15-108). Ezután rövid összefoglaló fejezetekben külön értékeli a castrumokra, castellumokra (pp. 109-121), őrtornyokra (pp. 123-129) és a limes-útra (pp. 131-134) vonatkozó jelenlegi ismereteinket, majd egy átfogó 49
