Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-02-01 / 2. szám
Bérház, Bp. XII. Kékgolyó u. 10. Udvari homlokzat részlete m^fúZEUMI J/íRLEVÉL^S Új állandó kiállítások SZEGED „Csak egy Földünk van" -állandó természettudományos kiállítás A kiállítás Szegeden, a Móra Ferenc Múzeum épületében nyílt meg, egy kétszintes, galériával ellátott teremben. Alapterülete 170 m2. Az első változat 1990-ben készült (rendezte és a forgatókönyvet írta: dr. Gaskó Béla, művészeti vezető Kamarás Borbála, koordinátor Bánkuti Albin volt.) A teljes átrendezésre 2000 és 2004 között került sor. Az új változatot rendezte és a forgatókönyvet írta: dr. Gaskó Béla. A kivitelező Antal Tamás volt. A munkálatokban közreműködtek: Csehó Gábor, Földes Sándor, Gaskó Béla, Tóth László és Varga András. Az 1990 óta eltelt idő alatt a környezet- és természetvédelem ismeretanyaga tetemesen kibővült, amit mindenképp követnünk kellett. Az új kiállításban az információkat igyekeztünk tárgyi anyag-centrikusan és közérthetően megjeleníteni. A tájékozódást kétnyelvű (magyar és angol) feliratok, magyarázó táblák és szövegblokkok könnyítik meg. A tetjedelem szabta határok miatt nem törekedhettünk teljességre. Célunk mindvégig az érdeklődés felkeltése volt, az egyes témaköröket továbbgondolásra érdemes jelzéseknek szántuk. A kiállítás körbejárható, melyet egy időspirállal ellátott forgó földgömb indít. Mivel az élet kialakulását követve az egyszerűbb rendszerek felől a bonyolultabbak irányába haladtunk, időutazásunkat kezdjük az élettelen természet birodalmában. Fantáziavilágba illő csodái közül a különféle ásványok és kőzetek egyedi szépségükkel vonják magukra figyelmünket. Az ásványokat az ősnövények követik, különös tekintettel azokra a Karbon kori fajokra, amelyekből a feketeszén kialakult. A lenyomatok mellett színes táj rekonstrukciók segítenek felidézni az egykori „erdőket”. A sarokban betekintést nyerhetünk egy szénbánya tárójába. Ezután rég elpusztult őslények mészvázai és lenyomatai emlékeztetnek a múló időre. Az Alföld geológiai szerkezetének ismertetése talán kevésbé látványos, de szakmailag rendkívül érdekes színfoltja kiállításunknak. Furatmintáink a dél-alföldi kőolajkutatások során kerültek elő. Az alapszinten lévő információs blokk egyben térosztó elemként is funkcionál. Egy fűzfa odvába építettük be a számítógépet. CD-к segítségével nagyon sok kiegészítő információt tudunk közölni a látogatókkal. A „varázsfa” körül található ülőkék a szegedi Széchenyi-tér platánjaiból készültek. A fa körül a teret úgy alakítottuk ki, hogy ott kisebb szakmai konferenciákat is tudjunk tartani. Az élet földi formája a vízhez kötött. Jelentőségét már az ókori filozófusok is felismerték. Napjainkban bolygónk több mint kétharmadát (71 %) borítják tengerek. A víz körforgását a természetben grafikai modell foglalja össze. Akváriumainkban néhány, trópusi vizekben előforduló halfaj látható. Fontosnak tartottuk a tengerek puhatestűinek (Mollusca), az átlagosnál részletesebb bemutatását. Szerepük a vizek biológiai derítésében vitathatatlan. A csigák és a kagylók különleges indikátornak tekinthetők, mivel testükben és vázaikban számos környezetünket szennyező anyag halmozódik fel. A galéria alsó szintjén lépjük át a vízi és a szárazföldi élőhelyek hajdan mérföldkőnek számító határát. Ezt a törzsfejlődés szempontjából minőségi fordulatot a különféle teknősökkel érzékeltetjük. A tengeri fajok közül az álcserepes teknőst és a cserepes teknőst, az édesvíziek közül a vörösfülű ékszerteknőst és a mocsári teknőst, a szárazföldiek közül a görög teknőst mutatjuk be. A felső galérián, Kárpát-medencei körképünket - kissé önkényesen - szűkebb pátriánkkal a Dél-Alfölddel kezdjük. 3 kisebb méretű diorámát alakítottunk ki. Ezek a következők: a szikes tavak, a tiszai hullámtér és a homokvidék. A Duna-Tisza közi ős-szikesek legnagyobb tava a Szegedtől 8 km-re fekvő Fehér-tó, melynek 280 holdját Szeged törvényhatósága 1938-ban védetté nyilvánította. Ez volt hazánk első madárrezervátuma. Diorámánk háttérfotója az Őseszéki-tóról készült. Csongrád megye másik meghatározó élőhely-típusa a hullámtéri fűz-nyár ligeterdő. A Tisza völgy önmagában is különleges természeti értéknek számít, hiszen a közép-európai madárvonulás egyik legfontosabb útvonala. Diorámánkban az odvas, lábon halódó botolófüzesek madárvilága tárul a látogatók elé. Sajnos a korszerűnek mondott erdőgazdálkodás egyre kevésbé tűri meg ezeket a „túltartott” állományokat. A fák előtt kialakítottunk egy víz alatti világot is. A kiskunsági „Flomokország” jelenlegi erdei kevés kivétellel telepített társulások. A telepítés ténye semmit nem von le természeti értékükből. Megfelelő termőhely megválasztással természet közeli szürkenyár, vagy tölgy állományok alakíthatók ki. Az előbbi-46
