Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-12-01 / 12. szám
m^fúzEUMi Hírlevél J© konferenciát, és múzeumok pályázhattak a társszervezői pozícióra. Én azért jelentkeztem erre, mert a költözéshez kapcsolódóan új kiállítást kell létrehoznunk, s azt gondoltam, hogy ha a jelenlegi kiállítási anyagainkat műhelymunka keretében feldolgozzák a konferencia résztvevői, akkor nagyon sok hozzáadott értéket tudunk produkálni, amelyet majd hasznosíthatunk az új kiállításban. Az interaktivitás egyébként is a pályázatom alapgondolata volt, nem azért mert divatos, hanem, mert elengedhetetlen módszer a látogatók bevonásához és a visszatérő törzsközönség kineveléséhez. > M. E. Milyen terveid vannak még? > К. I. Tervezem a múzeum profiljának a bővítését. Nem titkolt szándékom, hogy azért vállaltam el ennek a tematikus múzeumnak a vezetését, mert egy olyan példaértékű múzeumot szeretnék létrehozni, ahol egy sok lábon álló és kölcsönösségen alapuló intézmény egy virágzó kulturális életet teremthet. A profilbővítésnél kézen fekvő, hogy ez a múzeum a marketing múzeumává is váljon, hiszen az anyagunk zöme marketing jellegű reklám és ezekhez kapcsolódó plakát, számoló cédula stb. Ebből meg is jelent egy Csapó Katalin és Kamer Katalin által írt nagysikerű könyv, s készül a következő kötet is. A másik terület a kereskedelem egy speciális leágazása: a pénzügyi kereskedelem, ezen belül is a biztosítói terület. A biztosítási szakma presztízsének, gondolkodásmódjának elterjesztése érdekében egy múzeum többet tehet, mint azok a biztosítási ügynökök, akikkel Te is találkozol, s akik le nem szállnak az emberről. Az európai kultúrához hozzátartozik, hogy biztosításaink vannak, érdemes a történetét is feldolgozni. Ezen felül van még egy régi profilunk: az idegenforgalom, s ami engem ebből érdekel, az a gyógyturizmus és története, összekapcsolva a mával, amit ma úgy hívunk, hogy Wellness-kultúra... > M. E. Van-e a világban hasonló múzeum? > К. I. Nincs. 1966-ban úgy jött létre a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, hogy volt egy vendéglátóipari gyűjtemény, amely egyesült a kereskedelmi anyaggal, ám ez a maga nemében egyedülálló a világon. > M. E. Hány fíiből áll jelenleg a múzeum? > К. I. Tízen vagyunk, de úgy érzem kiváló csapatot alkotunk, s a teremőrök/további 10 fő/ is színvonalas szakmai munkát végeznek, amit vendégkönyveinkben rendre meg is dicsérnek a látogatók. > M. E. Sok sikert kívánok a munkádhoz és kíváncsian várjuk a fejleményeket! Marton Erzsébet Műtárgyvédelem, restaurálás A hatvan éve felrobbantott szegedi híd emléke A gyűjteménykezelő kedvenc darabja Hatvan évvel ezelőtt, 1944. októberében robbantották fel a régi szegedi hidat. Ma már csak az idősebbek emlékeiben él, illetve a közgyűjteményekben megmaradt fényképek, képeslapok alapján rekonstruálható, miként is nézett ki az egykori közúti híd. Tolnay Józsefnek, a Móra Ferenc Múzeum gyűjteménykezelőjének gondjaira tárgyak és dokumentumok ezrei vannak bízva. A számára legkedvesebb darab azonban az első szegedi állandó híd tervrajza, amelyhez annyira kötődik, hogy dolgozószobája egy kitüntetett helyén őrzi. E példány azért áll a legközelebb hozzá, mert úgy gondolja, a régi híd Szeged pótolhatatlan része volt, amely a művészetek városának, Párizsnak a szellemiségét hozta a Tisza mentére. О maga személyesen soha nem látta a hidat, hiszen később született, de szüleitől sokat hallott róla. A világhírű francia tervező, Eiffel vezette cég 1880-ban nyújtotta be az illetékeseknek a tervrajzokat. . I' «äfe* üzletében minden igényt f(ielégítő porfestéket (pigmentet) kedvező áron aranyozó és restaurátor anyagokat és eszközöket árusít. Megrendelés alapján gépek cs tnűszerek beszerzését vállaljuk- Az új anyagokról és technológiákról széleskörű tájékoztatást nyújtunk- Nagyobb mennyiségű vásárlás esetén lünk. q) Cím: Budapest VIII. Baross u. 41. (bejárat a Mária utca felől) Tel/Fax: 267-46-32 Nyitvatartás: 9-17 óráig aren, 385
