Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-12-01 / 12. szám
m^fűzEUMi Hírlevél J© nem eléggé hangsúlyozott tényét, a Noricumban vagy Pannóniában tisztelt Isis-ről már nem mint egyértelműen egyiptomi istennőről, hanem mint evidens módon egy helyi isten romanizált formájáról beszéltek. Ismét megszólalt az a hang is, hogy az orientalizáló, vagy ténylegesen keleti eredetű tárgyak régészeti leletként való előkerülése nem feltétlenül jelenti tényleges keleti kultuszgyakorlat pannoniai meglétét. Most, újabb két esztendő után az Aquincumi Múzeum gazdája, a Budapest Történeti Múzeum vállalta, hogy meghívja a harmadik szimpóziumot hangulatos Gótikus Termébe. A szervezés motorja most is Győry Hedvig volt, aki az alkalmat annak a Kákosy László egyiptológus emlékének dedikálta, aki nem sokkal a második szimpóziumon elmondott előadása után hagyott itt bennünket örökre. Ez a tudományos találkozó azonban formájában eltért már a korábbiaktól, mert a téma „kinőtte" a hazai kereteket. Az internetre föltett meghívást követően mintegy ötven külföldi kollega érdeklődött, hogy részt vehet-e. A nem is remélt megkeresésre a válasz természetesen örömteli igen volt. Most már nemcsak az „Akták"-ban jelennek meg idegen nyelven a cikkek, hanem élőben is angol, német, francia nyelven hangozhatnak el, persze a magyar mellett. A szimpózium előadói egyaránt szólották az egyiptomi és az Egyiptomon kívüli vallásosságról, ezért a címválasztás tudatosan így hangzott: „Különbözőség és hasonlóság az egyiptomi vallásokban”. A többes szám abból a meggyőződésből fakadt, hogy az egyiptomi kultuszok mind az anyaországban, mind a Római Birodalomban ki voltak téve a soknemzetiségű környezet hatásának, s a Ptolemaiosokat követő császároknak a kultuszba való bekapcsolódása számos strukturális változást is hozott a korábbi időkhöz képest. Ezek a kultuszok egymás mellett éltek, otthon és a Birodalomban, s egymás hatását sem kerülhették el. A tizenkét európai országból, valamint az Egyesült Államokból érkezett szakemberek november 17-től 20-ig elhangzott 29 előadását nehéz lenne itt összefoglalnom. Esetlegesen, s nem értékítélet alapján emelek ki néhányat - a szakmai ítéletet a kongresszusi akták megjelenése utáni évek fogják meghozni. Varga Edithnek Kákosy Lászlóra való szubjektív visszaemlékezése után is fölöttünk lebegett az elhunyt tudós szelleme: hol tanítványai valamelyike beszélt, hol egy általa publikált műtárgyunkra hivatkoztak, hol kedvenc témáit idézték meg. Gulyás András Tiberius Luxor-sztéléjéről beszélt;/o/m Gee, mikor a nem-kerek hypokephalok-ról tartott előadást, érezhetően a terület világszerte számontartott szakértőjével, Varga Edithtel akart szakmai párbeszédbe bonyolódni. E témát érintette az amerikai L. H. Lesko is, amikor a Ptolemaios kori Halottak Könyve tagolódásáról, s fejezeteinek sorrendjéről beszélt, közben a Szépművészeti Múzeum egy publikált darabjára is hivatkozva. Mintha szándékosan feleseltek volna egymással/. F. Quack és O. E. Kaper előadásai, akik mindketten a görög-római kor pantheisztikus isteneiről beszéltek, miközben az előbbi előadó egy új terminológia bevezetése („polymorph”) mellett érvelt, az utóbbi a bevett terminus használata mellett kitartva a „törzsében" anthropomorf illetve zoomorf istenek megkülönböztetését tartotta fontosnak. Két, száz évvel ezelőtt folytatott ásatásról tartott előadást a Szépművészeti Múzeum két kutatója: Győry Hedvig a gamhudiról, melynek leletei mai gyűjteményünk törzsanyagát adják, Bartos Zoltán pedig az elephantinéi kostemetőéről. Rendkívül érdekesnek találtam Jaako Frösén finn filológus és restaurátor vetítését, aki mozgófilmen mutatta be, hogyan restaurált egy római kori kartonázs múmiamaszkot úgy, hogy közben a készítéséhez fölhasznált feliratos papiruszt is ki tudta menteni. Danijela Stefanovic Belgrádból az egyiptomi Anubisz és a grecizált Hermanubisz közötti különbséget kívánta bemutatni, kutatva az utóbbi jellegzetes ikonográfiái jegyeit. Az utolsó pesti napon nagyon sok szó esett a provinciákról. Mladen Tomorad a Pannonia és Dalmatia földjéből előkerült usebtiknek a római egyiptomi vallással való összefüggéseit elemezte, fölvetve, hogy e szobrocskák alakja Osirist mintázza, s így azokat az Osiris-kultusszal 374
