Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-12-01 / 12. szám
<m JTúzeumi H írlevél J© térképek mellett kisebb metszeteken a híres térképkészítők -Abraham Ortelius, Sebastian Müller, Johann Baptist Hornam - arcképeit is láthatjuk. Ezen kívül a fél évszázadnyi időutazás során a térképkészítésben használt eszközökkel is megismerkedhetünk. így kapott helyett többek között a tárlókban mérnöki asztrolábium, körző és lépésszámláló is. Igen érdekesek a különböző zsebnapórák, melyek úgy voltak megszerkesztve, hogy különböző helyeken is mutassák a pontos időt, miután tulajdonosuk a földrajzi szélességnek megfelelő értékre beállította őket. A tárlókban a háborúkat lezáró különféle békék emlékérmeiből is tartalmas válogatást jelenítettek meg a kiállítás készítői. Az első terem leghatásosabb kiállítási tárgya a 3,2 méter hosszú Dolland gyártmányú távcső. 1775 körül gyártották Angliában, és az egri Csillagvizsgáló számára gróf Esterházy Károly püspök vásárolta meg. A második teremben a 18. század második felétől kezdődően kaptak helyet a térképek és a hozzájuk kapcsolódó tárgyak. A tárlók berendezése az első teremben megismert elvet követi, vagyis a mappák mellett órákat, emlékérmeket és a térképezéshez használt különféle tárgyakat is láthatunk. Ebben a teremben találkozunk az itt bemutatott első magyar nyelvű Európa-térképpel, Görög Demeter művével is. A debreceni református Kollégium diákjai Budai Ézsaiás történetíró irányítása mellett az alsóbb illetve a felsőbb évfolyamok diákjai számára is készítettek térképet. Az 1800-, illetve 1804-ben kiadott mappákat több generáció használta, nagy haszonnal. 1817-19-ben pedig megszületett Griepel Edvard császári és királyi főstrázsamester kiadásában Európa magyar nyelvű politikai atlasza. Ezeket több magyar nyelvű térkép is követte, melyeket már széles körben használtak, forgattak. Ebből a korszakból láthatjuk az első tematikus térképeket is: Heinrich Carl Wilhelm Berghaus Európa középhőmérsékleti viszonyait ábrázolta 1852-ben kiadott mappáján, ugyanebben az évben pedig megjelentette azt a térképét, ahol néhány fontos kultúrnövény (narancs, kukorica, szőlő stb.) termőhelyeinek északi és déli határát jelölte meg. 1872-ben látott napvilágot Jénában Európa fontosabb borvidékeit ábrázoló térkép, amely szállodákat és vendéglátó helyeket tájékoztatott a különböző borfajtákról. A harmadik teremben az 1900-as években készített térképekkel és eszközökkel találkozunk. Az első világháború előttről és a háború első évéből származó gúnytérképeken a kor politikai helyzetének humoros-szatirikus felfogását több szemszögből láthatjuk. Az első világháború magával hozta a határok megváltozását, ezért új térképeket kellett kiadni. Ugyanez játszódott le a második világháborút megelőzően 1939-ben, majd a háborút lezáró párizsi békeszerződések (1947) megkötése után is. Ebben a teremben ismét találkozhatunk különleges tematikus térképekkel, így például az európai rádióállomások, és egy ismert idegenforgalmi cég irodáit feltüntető térképpel, valamint földrészünk hőmérsékleti viszonyait ábrázoló atlasszal is. Az utolsó tárgyak szembesítenek bennünket a ma technológiájával, a különböző GPS eszközökkel, amelyeknek egyaránt hasznát lehet venni a navigációban és a földmérésben is. A kiállítást időrendben lezáró mappa az Európai Unióról 2004-ben kiadott térkép. Az Országos Széchényi Könyvtár „Európa térképei 1520-2004" című kiállítása színvonalas, szemet gyönyörködtető, jól áttekinthető, élvezetes kiállítás. Köszönet illeti érte rendezőjét, dr. Plihál Katalint, látványtervezőjét, Nagy Andrást, és mindenkit, aki részt vett annak szervezésében és elkészítésében. Ajánlom mindenkinek - nemcsak a térképeket vagy a történelmet kedvelőknek - hiszen észrevétlenül is végigvezet minket Európa változásokban hihetetlenül gazdag történetén a középkortól egészen napjainkig. A sokféle műszer és eszköz pedig felhívja a figyelmet arra, hogy a hiteles és pontos térképek elkészítése korántsem olyan könnyű feladat, mint aminek elsőre látszik. Halász Éva SÍR - ÉLET - KÉP - Koreai sírfestmények a 4. századból Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Múzeum 2005. február 28-áig A kiállítás az ókori Korea sírfestészetéből ad ízelítőt. A falfestmények a koreai Három Állam korából (i.e. 57 - i.sz. 668), közülük a legészakibb és legprosperálóbb királyság, Kogurja területéről származnak. Az 1949-ben feltárt, többkamrás falfestményes földhalom-sír egy Kínából kegyvesztettként menekült generális és felesége temetkezési helye volt. A kiállításon a sír eredeti méretű makettje látható, s ebben helyeztük el a sírfestmények mérethű másolatait. A látogatók így egyszerre kaphatnak képet az ókori Korea sírépítészetéről, sírfestészetéről, a festményeken keresztül a korszak előkelőinek mindennapi életéről, s élhetik bele magukat e távoli civilizáció halotti kultuszának sajátos világába. 368
