Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-01-01 / 1. szám
m шщ/ттр^ m A Szépművészeti Múzeum 2003. évben szerzeményezett festményei aspektusával azonosuló befogadásához. Noha az új szerzemények tekintetében a 2003-as esztendő, főleg a 90-es évekkel összehasonlítva, egyáltalán nem számít kiemelkedőnek, ebben az évben is sikerült öt olyan festménnyel gyarapítanunk gyűjteményünket, amelyek mindegyike jelentős művészettörténeti értéket képvisel, és Európa bármely rangos múzeumában szívesen látott, megbecsült műtárgy lenne. Nagy ritkaság, hogy lehetőség adódjon igazán kvalitásos német késő-gótikus táblakép szerzésére. Az 1480 körül, feltehetően délnémet műhelyből kikerült Kálvária-kép mindenképpen ilyen. A tiszta színek, a mélyen árkolt köpenyredők, Mária alázatos és János zord szomorúsága, Krisztus mit sem eszményített arcvonásai, a fametszeteket idéző kontúrok a kifejezés, a hívőre tett minél erősebb hatás szolgálatában állnak. Az eredetileg többrészes oltárképhez tartozó ábrázoláson hangsúlyos szerepet kap az eukharisztikus motívum. Négy angyal fogja fel kehelybe Krisztus vérét. A megváltó lábánál álló, a kelyhet a kereszt mögül előre nyújtó angyal arcát félig eltakarják a Megváltó lábujjai. Ez az apró, de a nézőnek szembetűnő furcsaság egyféleképp az ismeretlen mester kézjegyének tűnik és hozzájárul a cselekmény együtt érző, a passió emberi Délnémet festő, 1480 körül: Kálvária. 0. fa, 115 X 77 cm, SzM Itsz.: 2003.3 Jacob de Backer: A Szaglás allegóriája. 1580 körül. 0. fa, 64 x 48,4 cm, SzM Itsz.: 2003.4 A 16. század második felében élt antwerpeni manierista festő, Jacob de Backer egy rézkarcokban is fennmaradt képsorozatán attribútumoktól és mitológiai jelenetektől kísért nőalakokkal személyesítette meg az öt érzéket. A Backerhez és műhelyéhez kapcsolható sorozat népszerű lehetett, több példány is készült belőle, az egyik sorozat Magyarországra került. Ez utóbbiból a Látás allegóriája 1993 óta már a Szépművészeti Múzeumban van, a Tapintás és az ízlelés egy budapesti magángyűjteményben. Újonnan bukkant fel, és vásároltuk meg a Szaglás perszonifikációját, amelynek kompozíciójához egy előkészítő rajz is ismert. A képsorozat és benne a most megszerzett festmény az itáliai irányultságú flamand humanista kultúra és festészet kapcsolatának fontos, kutatásra érdemes dokumentuma. Az érett barokk kiváló osztrák mesterének, Johann Michael Rottmayrnak egy nagyméretű oltárképe - Szent Ágoston a Szentháromsághoz imádkozik a pestisben szenvedőkért - éppen 2002- ben került át letéti anyagból múzeumi tulajdonba. A BÁV-tól vásárolt Krisztus siratása nem kevésbé patetikus, de már méreténél és témájánál fogva 2004. január
