Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-11-01 / 11. szám
©í^úzeumi Hírlevél Majdnem színtiszta lengyel lakossága - kissé hasonlóan a moldvai magyarsághoz - szigetszerű létével a XVIII. századi kárpátaljai lengyel nyelvjárás őrzője volt. A falu II. világháborús lebontása után (állami vadászterületén feküdt) annak lakossága a környező falvakban kapott házat és földet. Az egy tömbben áttelepítettek leszármazottai ma a közeli Andrástanyán (Ládbesenyő külterülete), Istvánmajorban (Ernőd külterülete) és Büdöskútpusztán (Szendrő külterülete), s szórványban néhány nagyobb településen élnek. - Az ő emléküket örökítette meg az andrástanyai Derenki Emlékház, amely Safarcsik Tibor (derenki lengyel család leszármazottja) építészmérnök magángyűjteményének közcélú felajánlása révén, a Magyarországi Lengyelség Múzeuma és Levéltára filiájaként kerülhetett a közönség elé. - A jelenlegi tárlat egy helyiségben a hagyományos paraszti gazdálkodás és lakáskultúra eszközeit gyűjti össze, azzal a szándékkal, hogy a közeljövőben kibővítve, enteriőrszerű berendezéssel, tájházként nyerje el végső formáját. Derenk községből (amely a mai Aggteleki Nemzeti Park területének keleti szegletében található) az egyetlen részlegesen megmaradt épület a falu hajdani iskolája. A lebontott templom helyén a még élő derenkiek és leszármazottaik kicsiny emlékkápolnát építettek 1994-ben. Az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat (az államot képviselő Észak-magyarországi Erdőgazdasági Részvénytársasággal és az Aggteleki Nemzeti Parkkal, a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei helyi lengyel kisebbségi önkormányzatokkal és a derenki utódokkal együttműködve) az utolsó években a romfalu területét és temetőjét az elvadult növényzettől megtisztfttatta. Az iskola épületének helyreállítása megkezdődött és abban, szintén a Magyarországi Lengyelség Múzeuma és Levéltára filiájaként a „Derenk romfalu - Lengyel történelmi emlékhely" címmel a település emlékét felidéző állandó kiállítást fog rendezni. A már fennálló két állandó kiállítás (Budapest és Andrástanya) mellett évi 3-4 időszaki tárlatot láthat a múzeum közönsége. Az idei év legrangosabb eseménye a „Négy égbolt" („Cztery Nieba”) című, a visegrádi országokban élő lengyel alkotók (20 művész) munkáiból összeállított képzőművészeti bemutató volt, amely az elkövetkező egy év során még, további szlovákiai, csehországi és lengyelországi helyszíneken is vándorol. - Ezzel a rendezvénnyel ünnepelte a múzeum országainknak az Európai Unióhoz történt csatlakozását. Jelentős esemény volt a Sárváron 2004. szeptemberében bemutatott időszaki kiállítás, amely az ottani selyemgyárban 1939-1941 között fennállott, 3.000 lengyel menekült katonát befogadó tábor megnyitásának 65. évfordulójára emlékezett, a tábor hajdani épületében, az ott letelepedett egykori menekültek leszármazottainak kezdeményezésére. - Sárvár, Balatonboglár, Érd és számos más magyarországi település őrzi az emlékét a második világháborúban Magyarországra menekült lengyeleknek. (Összesen 141 katonai és 114 civil menekülttábor létezett.) A magyar kormány, a háborúban való részvétel elől menekülő lengyeleknek (több mint 100.000 embernek) az ország, Európa és a világ zaklatott állapotában is lehetőséget adott, hogy az ellenséges erők megtorlásától védett körülmények között vészeljék át a nehéz időket. Hazánk számos helységében találunk olyan épületet, szobrot, sírhelyet, tudunk olyan egykori eseményről, személyről, aki/amely a Magyarországon élő lengyelség történetében emlékezésre érdemes. Ezek hálózata fogja alkotni a „Magyarországi Lengyelség Történelmi Emlékhelyei"-nek hálózatát. - Ahogy Budapestről elkészült e tárgykörben egy kötet (Prohászka László: Lengyel emlékek, A Mi Budapestünk sorozat - Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatala és az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat - Városháza - Budapest, 2001), úgy az ország egészéről fogunk majd rendelkezni hasonlóval. Ezek jelentősebbjei Andrástanya, Derenk, Istvánmajor, Győr, Esztergom mellett és ezek sorába illeszkedve hozzák létre az emlékezés helyszíneit. - A kisebbség történetét, hagyományait ápoló muzeális intézmény ezt a feladatot is magáénak tekinti. Kétévenként kerül sorra a „Lengyelek magyar földön” című tudományos konferenciasorozat, amelynek idei (november 20-i) témája: „Polonikák a magyarországi közgyűjteményekben”, és 15 magyarországi, illetve Lengyelországban élő történész, levéltáros, muzeológus számol be kutatási eredményeiről. - A konferenciák előadásai önálló kötetben jelennek meg, magyar és lengyel nyelven. A Magyarországi Lengyelség Múzeuma és Levéltára 2003 óta tagja a „Külhoni Lengyelség Múzeumainak, Könyvtárainak és Levéltárainak Állandó Konferenciája” elnevezésű nemzetközi szervezetnek és tervek szerint 2006-ban vendéglátója lesz a 26. alkalommal megrendezésre kerülő éves tanácskozásának. 2004 során két kiadványunk jelent meg: a „Négy égbolt" képzőművészeti kiállítás katalógusa és (a szerzővel közös finanszírozásban) Rémiás Tibor: „In Memoriam Derenk" (Derenk község halotti anyakönyve). A múzeum három muzeológussal (polonista, történész, etnográfus) dolgozik. 343 I
