Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-11-01 / 11. szám
m^fúzEUMi Hírlevél J© területek múzeumi életéről, tudomást szerezhetünk az ottani eseményekről, kiállításokról, nyilvánosságra érdemes eredményekről. Bízunk abban, hogy e kitekintés nemcsak a hazai és a határokon túli múzeumok kapcsolattartását segíti majd, hanem a határokon túli kollégáknak is egyfajta fórumként szolgálhat majd. Határok nélküli/határon túli rovatunkban állandó teret nyitnánk e tudósításoknak, remélve, hogy „evés közben jön meg az étvágy", és egyre több kolléga és múzeum lesz részese írott krónikánknak. Mindazoktól, akik részesei kívánnak lenni múzeumaink írott életének, olyan bemutatkozó tudósításokat várunk, amelyek az intézményen túl az ott folyó munkát is elénk tárják, közel hozva olvasóinkhoz a távolabbi tájak műhelyeit is. A szerkesztőbizottság bízik abban, hogy cserébe minden hasábjainkon megjelenő intézménynek megküldhetjük a múzeumi hírlevél frissen megjelenő számait, hogy így a határokon túlra is eljuthassanak a hazai múzeumok hírei és eseményei. Képekkel is illusztrált írásaikat, tudósításaikat postai úton, vagy az erzsebet.marton@koh.hu címen mielőbb várjuk! A Múzeumi Hírlevél szerkesztőbizottsága BUDAPEST Bemutatkozik a Magyarországi Lengyelség Múzeuma és Levéltára/ Muzeum I Archiwum Wfgierskiej Polonii A Magyarországon élő lengyelek körében a kisebbségi önkormányzat megalakulását követően fogalmazódott meg az igény, hogy létrehozzanak egy intézményt, amely összegyűjti és bemutatja azokat a kulturális értékeket, amelyeket e közösség az elmúlt évszázadok során magával hozott vagy itt alkotott s amelyekkel új hazáját is gyarapította. A Magyarországi Lengyelség Múzeuma és Levéltára (Muzeum i Archiwum Wegiyrskiej Polonii) 1998-ban kapott a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától működési engedélyt, szakgyűjtemény kategóriában. - A múzeumot az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat alapította, annak költségvetési intézménye. Székhelye Budapesten, az önkormányzat Állomás utca 10. szám alatti telkén, de önálló épületben található. A múzeum gyűjtőkörében és gyűjtőterületében egyaránt megmutatkozik a kettős kötöttség: feladata a magyarországi lengyelség történetének kutatása, ám ezzel azonos az elkötelezettsége a lengyel-magyar/magyar-lengyel történelmi kapcsolatok ápolása. Ebből következően működésének területét a történeti Magyarország és a történeti Lengyelország területére értelmezi. Budapest-Kőbánya a magyarországi lengyelségnek történetileg is egyik legfontosabb bázisa. A 20. század elején az itt működött üzemek jelentős számú lengyel munkást foglalkoztattak, akik (főleg Galíciából) a otthoni munkanélküliség elől vándoroltak Magyarországra a biztosabb kenyérkereset reményében. Kőbányán a helyi adottságok lehetővé tették számukra, hogy lakóhely szerint és közösségi kapcsolataik tekintetében is összetartó városi munkáskolóniát alkossanak, s létrehozták önálló egyházközségüket is. A magyarországi lengyelek római katolikus temploma 1926 óta működik és szomszédságában található a Lengyel Katolikusok Szent Adalbert Egyesülete, amely 1992-ben - a két világháború között működött lengyel keresztény szervezetek jogutódjaként - jött létre. A múzeum 1998-ban megnyitott „Évszázados lengyel hagyományok Magyarországon" („Stulecia polskich tradycji na W^grzech") című - azóta kétszer bővített - állandó kiállítása bemutatja a magyarlengyel történeti kapcsolatokat: a közös uralkodók máig élő kölcsönös tiszteletét, az idegen hatalmak elleni közös fegyveres fellépéseket, a Magyarországra települt lengyelek falusi és városi kultúráját, vallási életét. - A kiállítás a Herman Ottó Múzeum (Miskolc), a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Hadtörténeti Múzeum közreműködésével készült. A múzeum gyűjteményi anyagának mennyiségileg is legjelentősebb egységét a magyarországi lengyel szervezetek és személyiségek tevékenységét bemutató dokumentumok alkotják. - A hagyományos múzeumi gyűjteményi szakcsoportosítástól kissé eltérően a történeti dokumentumtár, mint különösen fontos anyagcsoport kezelése (a muzeológiai szaknyilvántartás előírásait megtartva) elkülönülten történik. Ez indokolja, hogy az intézmény elnevezésében a levéltár is szerepel. - A történeti fotóanyag - kiemelkedően a II. világháború időszakában készült felvételekkel - szintén jelentős értéket képvisel. - A képzőművészeti gyűjtemény a magyarországi lengyel alkotók adományai révén gyarapodik. - A történeti és néprajzi tárgyak a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Andrástanyán 2003-ban megnyílt Derenki Emlékház kiállításán láthatók. Az egykori Derenk - a hajdani Abaúj-Torna Vármegye középkori eredetű falucskája - megkülönböztetett szerepet töltött be - 1943-ban történt felszámolásáig - a magyarországi lengyelség életében. 342
