Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-11-01 / 11. szám
m JÍúzeumi Hírlevél A szakmai zsűri azokat a munkákat részesítette előnyben, melyek olymódon alkalmazzák az elektronikus eszközt (fénymásológép, computer vagy telefax), hogy a képalkotás az eszköz egyedi sajátosságain, más technikai lehetőséghez nem hasonlító jellemzőin alapszik. Az első kiállítás 2001-ben, a Magyar Grafikusművészek Szövetsége által kétévenként Budapesten rendezett, a hagyományos grafikai eljárásokat bemutató Kisgrafika kiállítás keretében szerveződött. Az akkori tárlat kurátora HAász Ágnes volt. A Magyar Elektrográfiai Társaság (MET) 2001-es megalakulása óta átvette a program szervezését, mely 2002-ben már önállóan, a Kisgrafikával mégis egyidőben szerveződött, s hasonlóképpen történik ez 2004-ben is. Továbbra is célunk, hogy az elektrográfia műfaja és a digitális technika ne egyszerűen újdonságként, kuriózumként, hanem inkább alternatívaként jelenjen meg. Az elektrográfia a ma művészetében nem váltást, inkább egy újabb - megjelenésében igen korszerű - lehetőséget, utat képvisel a változatlanul művelt hagyományos művészi eljárások mellett. A modern eszközök adta művészi újítások lehetősége, az elektrográfia korszerűsége és fejlődése, művelőinek nagy száma azonban indokolja a műfaj önálló megjelenését. A MET kétévenként jelentkező rendezvényével a hivatalos művészeti életben elsőként vállalta fel az elektrográfiai műfaj rendszeres önálló bemutatását. A kiállítást két nyelvű katalógust dokumentálja majd. A válogató zsűri tagjai voltak: • Németh Ilona képzőművész, Szlovákia • Szegedy-Maszák Zoltán képzőművész, Budapest • N. Mészáros Júlia művészettörténész, Városi Művészeti Múzeum, Győr • HAász Ágnes képzőművész, a MET elnöke, Budapest A program támogatói: • Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma • Nemzeti Kulturális Alapprogram • Hungart Egyesület • Magyar Képzőművészeti és Iparművészeti Társaságok Szövetsége • Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete • Bigprint Hungary • CopyCat • Szépművészeti Múzeum, Budapest • HAász Ágnes, elnök • Kováts Borbála, alelnök • Magyar Elektrográfiai Társaság SZEGED Egy malomban őriünk Móra Ferenc Múzeum 2004. november 28-ig A most nyílt, dél-alföldi malmokat bemutató tárlat - a hajó- és vízimalmok felvonultatásával - az „áldott”, a „dolgos" Tiszának kíván emléket állítani. Magyarország évszázadokon át malomipari világhatalomnak számított. A magyar liszt a nemzetközi piacok keresett árucikke volt. Ezen tekintély és hírnév megszerzéséhez jelentősen hozzájárultak a Dél-Alföldön található száraz-, szél- és hajómalmok. Régiónkban még a 19. században is malmok százai működtek. A Tisza és a Maros e szakaszán hajómalmok tucatjai sokasodtak. A magyarországi szélmalmok több mint 70%-a a Dél-Alföldön volt megtalálható. Éghajlatkutatók szerint mind a mai napig ez a terület kiváló adottságokkal rendelkezik a szél, mint megújuló energiaforrás tekintetében, amire érdemes lenne építeni. A kiállítás rendezőjétől, Ozsváth Gábortól megtudtuk, a látogatók maguk is kipróbálhatják a molnárok mesterségét. Lesz a tárlaton ugyanis egy malomszerkezet, amelyben valóban lehet majd őrölni, s ezáltal visszaidézni az elmúlt századok mindennapjait. Malomkövek, térképek, helyszínrajzok, fényképek, köztük légifotók segítségével nyerhetünk bepillantást egy már majdnem letűnt világba. Kiállításra került egy a török megszállás idejéből való malom alkatrész is, amelyet a későbbi д tatai céhek, múzeumigazgató, Móra Ferenc szerzett meg az intéz- Részlet az állandó kiállításból 331
