Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-11-01 / 11. szám
m^TúzEUMi Hírlevél J© dig ismeretlen volt, mint például Alfred Jarry portréja. A kiállításon a festmények mellett grafikák, iparművészeti tervek és tárgyak, illetve archív felvételek lesznek láthatóak. A tárlat különlegessége lesz, hogy a két művész és szűkebb baráti körük alkotásai a Neuilly-ben bérelt lakás rekonstruált enterieurjében jelennek meg, amelyet leírásokból, levelekből és archív fotográfiákról ismerhetünk. A berendezés egy részét még Rippl-Rónai hozta haza magával és helyezte el egykori házában, a roma-villában, Kaposváron. Innen - a ma Rippl-Rónai múzeumként működő villából - érkeznek a kiállításra a fennmaradt és azonosítható berendezési tárgyak és sok más alkotás is. Az alkotások befogadását nagyban elősegíti majd, hogy láthatjuk milyen képekkel, iparművészeti tárgyakkal vették magukat körül a művészek, milyen kontextusban hozták létre műveiket. Emellett több alkotás a Magyar Nemzeti Galériából, az Iparművészeti Múzeumból, magángyűjtőktől és a Knowles család gyűjteményéből érkezik a kiállításra. Hogy a „misztikus” és gazdag! Knowles és az életvidám Rippl-Rónai inspirálták-e egymást, azt a kiállított művek és dokumentumok valamint a katalógus tátják fel, utóbbi két tanulmánnyal, Rippl-Rónai családfájának közlésével és ismert, illetve eddig nem publikált műveikkel illusztrálva jelenik meg. A kiállítást a tervek szerint más országokban is bemutatjuk. A kiállítás létrejöttében nagy szerepe volt jeremy howardnak, a skóciai Saint Andrews Egyetem művészettörténész tanárának, aki James Pitcairn Knowles életművének feltárója, és akit már több kutatás, publikáció és konferencia is köt Magyarországhoz. Kapcsolódó programok: November 17. 18 óra skót est November 24. 18 óra: Rippl-Rónai emlékest Csillagidő - „a semmi ágán" - Jelenczki István kiállítása Ernst Múzeum 2004. október 15. - november 24. Az Ernst Múzeum jelen kiállítása, mely a Budapesti Őszi Fesztivál eseménye is egyben, tekinthető a 2005-ös József Attila-emlékév bevezető eseményének is. Jelenczki István művészetében József Attila költészete és sorsa meghatározó erővel van jelen, ahogy művészetét át- meg átszövi egy állandóan visszatérő, a halál- és születésélményekre épülő motívumrendszer is. Jelenczki munkásságában nagy szerepe van a ciklikusságnak, és az egyes ciklusok közötti átmenetnek: az élet végpontja, ahogy a természetben, az élet kezdete is egyúttal. Az 1995-ben elkészült „tabernákulum” sorozat folytatásaként a jelen kiállítás két, az utóbbi nyolc évben készült sorozatot mutatja be: a 1999-es csillagidő ciklust és az azóta eltelt négy évben elkészült „semmi ágán" címet viselő sorozat alkotásait. A képek speciális fotómontázs illetve átfestéses technikával készültek. Jelenczki Csillagidő című ciklusában irodalom és képzőművészet elválaszthatatlan egységként van jelen: Vörösmarty Mihály és József Attila halál témájú versei jelenczki munkáival folyamatos kölcsönhatásban jelennek meg előttünk. Irodalom és képzőművészet párbeszédéből egy harmadik műfaj születik. A művész képei egy zárt, fekete, a kiállító tér egészét betöltő „labirintus” rendszerben, a külvilágtól elhatárolt meditációs terekben kerülnek bemutatásra. A látogatók e sötét és zárt folyosókon végigvonulva Hortobágyi László erre az alkalomra szerzett zenéjét hallgatva tekinthetik meg a képeket. Jelenczki Istvánt legalább annyira ismerhetjük filmjeiről, mint képzőművészeti munkáiról. Otthon meghalni, Úton a halállal, Elvesztünk, Haláljog, Halálkalligráfia című filmjei mellett e kiállítás alkalmával lehetőség nyílik Hagyaték című filmverseinek és a Mészöly Miklós élete utolsó időszakát dokumentáló „és tagjai vagyunk egymásnak" címmel készült portréfilm megtekintésére is. Ezek mellett bemutatásra kerül a 2004-ben elkészült, József Attila teljes életét feldolgozó az Eszmélet után című film is. A tárlat alkalmából jelenik meg a Kairosz kiadó gondozásában „A semmi ágán " című katalógus. A kiállítás ideje alatt a Tabán Moziban vetítik Jelenczki István filmjeit. Falfestményekkel díszített római kori szoba rekonstrukciója. Részlet az állandó kiállításból 329