Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-11-01 / 11. szám
S^^ÚZEUMI J/fRLEVÉLJ© Fókusz A Mátyás-templom rekonstrukciójáról A II. Világháborúban Budapest ostromakor súlyos károkat szenvedett templom külső helyreállítása 1954-től 1964-ig folyt. A belső helyreállítás 1970-re fejeződött be. Az elmúlt negyven évben azonban sem érdemi felújítás, sem korszerűsítés nem történt. A mai néhol életveszélyes állapothoz több stáción keresztül vezetett az út. A korábbi rekonstrukciók nem voltak szakszerűek, hiányzott az állandó és minden részletre kiterjedő karbantartás, az anyagok minősége nem mindig volt megfelelő (például cserepek), a környezeti ártalmak miatt pusztult a kő, a belsőben korábban alkalmazott restaurátori anyagok és módszerek mára már elavultak, a talajnedvesség kapillárisán szívódott fel, a megbomlott tetőszerkezeten beázott a templom. Az épület rossz műszaki állapotának helyreállításán túl a templom hitéletben, az egyházi és világi zenei életben, a turizmusban és a kulturális életben betöltött szerepe is indokolja, hogy egy kellőképpen megalapozott és átgondolt műemléki helyreállítás és korszerűsítés történjen. Jelenleg hiányoznak mindazok a kiszolgáló helyiségek, melyek például egy korszerű fűtés, szellőztetés működtetéséhez szükségesek, vagy ahhoz, hogy a koncerteket korszerű körülmények között lehessen megtartani. A templom 1999-ben került az államtól a Budavári Nagyboldogasszony Főplébánia tulajdonába, s az egyház már előzetesen hozzáfogott az épület teljes körű állapotfelméréséhez. Már akkor kiderült, hogy az alapfalakat semmi sem védi a nedvességtől, nem tűr halasztást a tetőszerkezet felújítása, sürgető az erodált homlokzati kőburkolat és díszítőelemekjavítása, pótlása, az épületgépészeti, -villamossági, és a világítástechnikai berendezések elavultak és nem felelnek meg az érvényben lévő szabványoknak. A feladatlista azonban az elkészült szakvélemények nyomán bővült, így például biztosítani kell az akadálymentes közlekedést, a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő átalakításokat kell végrehajtani, az eredetivel megegyező anyaggal újra kell burkolni a padlót, felújítandó a teljes belső falfestés, cserélendő a belső ajtók egy része, pótolni avagy restaurálni kell a berendezési tárgyakat, a műalkotásokat, az ólomüveg ablakokat, és a folyamat legvégén magát az orgonát is. A beruházás várhatóan négy éven át tart majd. A komplex tervezési tevékenységet a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának megbízása alapján az Állami Műemlék-helyreállítási és Restaurálási Központ végzi. A régészeti feltárásokat (jogosultság alapján) a Budapesti Történeti Múzeum hajtja végre. A beruházás megvalósításában közreműködő bonyolító szervezet, valamint a generál kivitelező kiválasztása nyílt közbeszerzési eljárásokkal történik. A most megkezdődő állványozás - amelyre megbízást egy sikeres közbeszerzési eljárást követően a Reneszánsz Rt. kapott - a legsürgősebb életveszélyelhárítási munkálatokat szolgálja. A beruházás tervezett költsége (2004-es árszinten) 37 milliárd forint, amelyet a régészeti feltárás eredményeinek pontos ismeretében és az engedélyeztetési eljárás lezárulásával még pontosítani kell, de az összeg nagyságrendje már nem változik. A kormány a budavári Mátyás-templom műemléki rekonstrukciós programját 1047/2004-es határozatával fogadta el, a beruházás végrehajtásáért a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma felelős. (Bővebben a www.matyas-tempbm.hu oldabn) SZEGED A szegedi Móra Ferenc Múzeum épületének felújítása Megkezdődött a Móra Ferenc Múzeum homlokzatának renoválása. Az első szakaszban a városképi jelentőségű épület timpanon részét és az oszlopokat hozzák rendbe. Egészen a tégláig leverik a vakolatot, ezt követően új réteg kerül a Roosevelt téri intézmény falaira. A munkálatokat a napokban kezdték meg a szakemberek, s mindez várhatóan 2004. november 10-ig tart. A megyei önkormányzat által biztosított pénzekből folyó beruházás után ismét a szebb arcát mutatja a közművelődési palota. A felújítás nem érinti a múzeum nyitva tartását, a kiállítások zavartalanul látogathatók. Medgyesi Konstantin Tata története a 19. században. Részlet az állandó kiállításból. 327
