Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-10-01 / 10. szám
m JfúZEUMi Jímivtim AZ MNM KÖZPONTI KÖNYVTÁRÁNAK GYARAPODÁSA Magyar múzeumi kiadványok Összeállította: Sárközy Gabriella Játszani jó! Történelmi barangolás a játékok birodalmában. Szerk.: D.Matuz Edit - Ridovics Anna. Kiad.: Budapesti Történeti Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum és a szegedi Móra Ferenc Múzeum, Bp., 2004. 199 p. ill. Az adventi ünnepi készülődés idején, 2003. novemberében nyílt meg három múzeum - a Budapesti Történeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum és a szegedi Móra Ferenc Múzeum - közös rendezésében a Játszani jó! Történelmi barangolás a játékok birodalmában" című játéktörténeti kiállítás. 2004 áprilisától ez a kiállítás Szegeden a Várban látható. A kiállítás és a kötet célja az volt, hogy a történelmi korok tárgyi emlékein és írott forrásain keresztül megpróbálják élményszerűen bemutatni az ember, a gyermek, a felnőtt örökös játékos kedvét az őskortól a 20. század közepéig. A feladat nagy ívűnek tűnt, hiszen az egyes korokról sokszor igen keveset tudunk, és kevés tárgyi emlék is van, főképp a korai időszakokból. Mégis a hazai régészeti és kultúrtörténeti kutatások eredményei lehetővé tették, hogy egy látványos, persze csupán töredékes, de gondolatébresztőnek szánt kiállításban a nagyközönség elé tárják ezeket. A kiállításhoz kapcsolódó tanulmányok a különböző korokból származó játékokat, játszási szokásokat járták körül. Moskmszky Éva az ősi játékok tanulmányozására vállalkozott. Arra kereste a választ, hogy a földből előkerült miniatűr tárgyak vajon kultusztárgyak voltak-e, fogadalmi ajándékok, talizmán, vagy gyermekjátékok? A tapasztalat azt mutatja -írja tanulmányában - hogy a gy rmek minden időben, minden körülmények között játszott és játszik. Éppen a játék jelenti számára a feszültség feloldását, a létezőből egy képzelt világba való menekülést, ami a túlélését is elősegíti. A legtöbb kisméretű vagy ismeretlen rendeltetésű tárgyat kultikus eszköznek, votiv tárgynak, gyereksírok túlvilágra küldött mellékletének határozták meg és értékelték közlőik. A régészettudomány nagy kérdése annak eldöntése, hogy ezek egy része kultikus tárgyként vagy esetleg játékszerként funkcionált. D. Matuz Edit írásában néhány Kárpát-medencei őskori tárgytípus kapcsán ezen a kérdésen töprengett el és vetett fel újabb szempontokat funkciójuk meghatározásához. Szu Annamária és T.Láng Orsolya az aquincumi régészeti feltárások során előkerült személyes tárgyak alapján próbálták a gyermekek életét felvázolni. A római gyerekek életének kutatásakor az írásos emlékek karnyújtásnyira hozzák a római játékokat, a tanulást, a csínytevést, az ábrázolások kiszínezik mindezt, a régészeti leletek pedig tárgyi bizonyítékokat nyújtanak alátámasztásukra. Petényi Sándor munkájában a középkori és kora újkori játékokat kutatta, ugyan nem vállalkozhatott arra, hogy a középkori játékokról átfogó, enciklopédikus képet adjon, hiszen úgy az írásos forrásokban, mind a tárgyi anyagban a játék csak ritkán megfogható. Ennek ellenére lehetősége nyílt néhány gondolat megfogalmazására. Foglalkozott a középkorban a játékokról kialakított korabeli vélekedésekről, a játék kifejezéssel illetett, nemcsak a speciálisan játéknak számító tevékenységről. Megemlítette azokat a tárgyakat, amelyek nem játékra készültek, de annak használták. Megemlíti a régi játékok áthagyományozódását a későbbi korokra, a 17-18. századi írásos forrásokat, melyeket támpontul lehet használni a középkori állapotok rekonstruálásához. Gróf Péter és Gróh Dániel Játékkocka és rózsafüzér. A középkori csontmegmunkálás emlékei” címmel a visegrádi műhely leletanyagából mutatnak be néhányat, a további feldolgozás nemcsak a csontművesség és a középkori játékok történetére vonatkozó ismereteinket gazdagítja, hanem újabb adatokat nyújt a királyi város helyrajzához és ipartörténetéhez is. Haider Edit a gyermekfővel királlyá koronázott I. József történelmi játékát mutatja be. Ezzel a játékkal egy fontos kultúrtörténeti összefüggéseket eláruló, az ősi vallásokhoz, azok szimbólumaihoz kapcsolódó játékot ismerhetünk meg, amely a Bibliát, a történelmet, a dicső ősöket és az uralkodóra váró feladatokat volt hivatott megismertetni az ifjú trónörökössel. Bárkányi Ildikó a paraszti játékszereket gyűjtötte össze Csongrád megyében. A játékszerek és játékok pontos értelmezésével, értékelésével a paraszti életmód és mentalitás valamilyen szintű ismeretét is közelebb hozza az érdeklődőknek. Végül D. Matuz Edit és Ridovics Ama képzeletbeli időutazásra hívják a könyv olvasóit, hogy megismerhessék egy-egy játéktípus történetének alakulását. Vajon hogyan, mivel játszottak a különböző korokban a fiúk és a lányok? Miképp szórakoztak az idősebbek? A régi idők játékos kedvéről tanúskodnak a megmaradt őskori, római kori és középkori régészeti tárgyak, a csodás újkori iparművészeti alkotások, a természetes anyagokból készült népi játékszerek, a 19. és 20. századi háziipari és gyári játékok, képző- és iparművészeti ábrázolások. 321
