Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-09-01 / 9. szám
m MÚZEfciípVÉL да Űj múzeumépület született A Magyar Természettudományi Múzeum épületegyüttesének (Ludoviceum) rekonstrukciója során а III. ütem zárul le a háromszintes, föld alatti épület befejezésével, a közönségforgalmi terek és gyűjteményi raktárak használatba vételével. A raktárakban az Oslénytár, Növénytár és Állattár, valamint a Könyvtár gyűjteményeinek egy része került elhelyezésre. Ezzel jelentősen csökkent a zsúfoltság, ami már évtizedek óta nehezítette munkánkat. A „kétlaki" élet - gyűjtemény itt, dolgozószobák másutt, reméljük már csak évekig! - is befejeződik majd, mert végül összeköltözhetnek a múzeum részlegei. A Közönségforgalmi tér kínálja a legtöbb látványosságot. Képeink segítségével tegyünk sétát az új épületben. A kiállítások új, modern bejárata idézi a klasszicista formákat is. A sokak által megkérdőjelezett fém fél-kapuív a képen a még felújításra váró épületrészre (három nagy tárunk és igazgatóságunk leendő helyére) mutat. A kőoszlop fiatal (2 millió éves) édesvízi mészkőből áll. Indiában bányászott, 600 millió éves „Modak" homokkő borítja a bejárati épületet. Ez ma elterjedt építőkő. A Pollack Mihály által tervezett klasszicista épületegyüttes műemléki látványát mérsékelten bontja meg a Mányi István tervezte alacsony bejárat. Itt az elmúlt évtizedekben gazos grund volt. £ * liäf 1 < J/ I n ' A klasszicista épületegyütteshez közeledve feltűnő az új bejárat alacsony kupolája. A közönség a bálna alatt lépked le a mélyebben fekvő kiállítási szintre. A fogadótérből a Kupolacsarnokba jut, s innen vagy a „régi" (1996-ban megnyílt) Lovardába, vagy az udvar alatti új Kiállítási csarnokba sétálhat. Az építészeti megoldások (pl. felfordított bárka alakú kupola a bálna fölött, pálmafát idéző kupola az afrikai tópart fölött), a burkolatok (különböző kőzetek, köztük a kövületekben gazdag mészkövek) mind hozzájárulnak az esztétikai és ismeretterjesztő hatáshoz. 2004. szeptember
