Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)

2004-09-01 / 9. szám

mífúzEUMi Hírlevél js csak szép, egyenletesen kidolgozott, tiszta csipkéket fogadtak el. Az 1945-46-ban bekövetkezett hatal­mas infláció hamar véget vetett a munkának Közel tíz év szünet után - a 60-as években - Karcagon újra felélesztették-a csipkeverést a Karcagi Háziipari Szövetkezet keretéin beül - egészen a közelmúltig. Napjainkban szervezett keretek nélkül, egyéni alko­tómunka folyik. Mintáik országosan elterjedtek, de kevesen ismerik eredetüket. A magángyűjtemények Móga és Karcagi csipkéi mellett az Iparművészeti Múzeum textilgyűj­teményében található vert csipkék, eszközök, illetve a könyvtár vonatkozó szakirodalma teszik még érde­kesebbé a kiállítást. Erdei T. Lilla Emlékmű/Negatív/Pozitív/Szökőkút David Robin Wilkinson Dorottya Galéria 2004. szeptember 10 - október 13. David Wilkinson londoni képzőművész jelenleg Bu­dapesten él és dolgozik, önálló kiállítása a Dorottya Galériában a budapesti Építészet Hónapja rendez­vény-sorozat keretében kerül megrendezésre. A mű­vész Budapest utcáin sétálva talált olyan épületekre, melyek a második világháború és az 1956-os forrada­lom alatt keletkezett golyó lyukakkal vannak borítva. Mondhatnánk sebzett, lyukasztott, sebesült épületek ezek, az építészetet emberi testként, illetve a testet szolgáló, azt körülvevő szobrászatként értelmezve. Az épületek emlékek gyűjteményei is, az utcák, a te­rek nevei a múlt történelmi alakjaira és eseményeire emlékeztetnek. Wilkinson a vakolatban, téglában ke­letkezett golyó lyukakat olyan támpontoknak tekinti, melyek egyfajta térképet alkotnak a térben, az urbá­nus tájképen. Alapvetően bármely tájkép, bármely építészeti tér, legyen az vidéken vagy a városban, a múlt élő reprezentációja. Ahol a táj ezen maradványai eltűnnek, az emlékezetből is kitörlődnek. A Dorottya Galériában bemutatásra kerülő Emlékmű/Negatív/Pozitív/Szökőkút című munka egy képzeletbeli köztéri szobor működő makettje, a golyónyomok negatívjainak pozitív öntvényeiből felépülő szökőkút. Ezt egészítik ki a művész által végzett kutatás dokumentációi, fotók, szövegek, rajzok sorozata. Felismerhető és megkerülhetetlen David Wilkinson e munkája és Callmeyer Ferencnek a Kossuth téren található szobra közti párhuzam. Callmeyer Ferenc maga is jelen volt, és a tömeggel együtt menekült az árkádok alá az 1956-os Kossuth téri lövések elől - így műve az események, a megélt érzések és félelmek helyének állít emléket. David Wilkinsont nem háborús emlékmű készítése foglal­koztatja, hanem sokkal inkább a múlt újragondolása, az emlékezés funkciói és hogy hogyan lehet ezekre az emlékezésekre utalni ma. Tervezett művével, a konk­rét emlék-nyomokból kiindulva, ám formanyelvében attól elszakadva, a tágabb értelemben vett hatalom, hatalmi vágy, függőség problémakörének megköze­lítésére tesz kísérletet. Nyilvános beszélgetés október 12-én, kedden 17.30 órakor, a Nemzeti Kulturális Alapprogram, a British Council és a Balogh Bertalan Művészeti Alapítvány támogatásával. www.ernstmuzeum.hu e-mail: dorottya_galeria@axelero.hu SZEGED „A legszögedibb szögedi" 2004. augusztus 1. - december 19. 2004. augusztus 1-jén lesz száz éve, hogy megszüle­tett Bálint Sándor néprajztudós, Szeged és a szegedi táj népi kultúrájának legjelentősebb kutatója, akinek tudományos munkáságát mintegy félezer tanulmány és számos könyv jelzi. Már fiatalon sűrűn megfordult a Közművelő­dési Palotában. Otthonosan mozgott az akkor még a könyvtárt is magában foglaló Tisza-parti múzeumi épületben. Nem sejthette, hogy személyes dolgai, becses gyűjteménye, s minden papíron maradt hagya- рег^ téka egyszer majd szintén e falak közé kerül. Védett élő örökségünk KÖH Galéria 257

Next

/
Oldalképek
Tartalom