Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)

2004-07-01 / 7-8. szám

©í^Túzeumi Hírlevélm kötet. Az angol összefoglalás kiadásával a szerzőknek és a kiadóknak az volt a célja, hogy Magyarország agrártörténetéről hiteles, az olvasó figyelmét lekötő olvasnivalót nyújtson át. A kötetet szerzői a Magyar Tudományos Akadémia Agrártörténeti és Faluszociológiai Bizott­ságának tagjai: Estók János (Eötvös Loránd Tudomány­­egyetem, Magyar Mezőgazdasági Múzeum - egyben a kötet szerkesztője), Fehér György (Magyar Mezőgaz­dasági Múzeum), Gunst Péter (Debreceni Egyetem), Varga Zsuzsanna (Eötvös Loránd Tudományegyetem). Az első pillanattól kezdve arra törekedtünk, hogy az angol nyelvű változat ne a magyar kiadás egyszerű, változtatások nélküli fordítása legyen. A szöveg át­dolgozásával kapcsolatos, közösen megfogalmazott elvárások is ebbe az irányba mutattak. Az volt a cé­lunk, hogy gazdagítsuk a nemzetközi kapcsolatokat a főszövegben, a színesekben, a képaláírásokban és az agrártörténeti kronológiában is. Az új szövegvál­tozatban ilyen értelemben nagyobb hangsúly esik a tudományosság, szakoktatás, konferenciák, világkiál­lításokon való szereplés, külkereskedelem országokat átívelő témakörére. A külföldi olvasók számára a jobb megértés végett mind a főszövegben, mind a kronológiában szerepeltettük a legfontosabb, a magyar történelem szempontjából sorsfordító eseményeket, fontos művelődéstörténeti mozzanatokat. Igyekeztünk elhagyni vagy rövidíteni a részterületekre (például az agrárközigazgatás rendszerére) összpontosító, illetve mögöttes ismeretek híján nehezen érthető témákat. Ahol lehetett, ott megpróbáltuk elkerülni azoknak a fogalmaknak a használatát, amelyeknek nincsen pontos megfelelője az angol nyelvben vagy csak hosszas körülírással válnak megközelítően értelmessé. Általában kiejtettünk az angol nyelvű változatban „fölöslegesnek" tartott személyneve­ket, településneveket, napra pontos dátumokat, a törvénycikkek, a rendeletek pontos (évszám, törvénycikk, szó szerinti cím, rendeletszám stb.) meghatározását. Nem használtunk hosszas idéze­teket újságcikkekből, törvény- és rendeletekből, egyéb dokumentumokból. Értelmező jelzőket illesztettünk külföldi olvasó számára nem magá­tól értetődő fogalmak magyarázataként az első említés alkalmával, például Debrecen, a kelet­magyarországi nagyváros. Az előzékoldalakon térképek segítenek a könyvben említett települések, tájegységek, ország­részek elhelyezésében. A témához illeszkedve szán­dékosan választottunk hegy-vízrajzi térképeket, amelyeken feltüntettük a fontosabb vasútvonalakat, illetve közutakat. A Magyarország agrártörténetét bemutató munka tárgyilagosságra törekszik: a fényeket és az árnyakat megrajzolva ismertet meg a magyar mező­­gazdaság sikereivel és kudarcaival a 19. század közepé­től napjainkig. Az angol nyelvű kiadvány fülszövege, többek között, hangsúlyozza: „A szerzők nem kívánják kioltani a Magyarországról szóló útikönyvekben csábító végtelen puszta, a csípős gulyás, a tüzes magyar borok romantikus hangulatát. írásukkal és a filmszerűen pergő, eredeti képek százaival a színpadi kulisszák mögé szerették volna kalauzolni a Tisztelt Olvasót, hogy megismerhesse a föld gyümölcseiből élő emberek sokszor felemelő, máskor viszont keserű sorsát." A History of Hungariran Agriculture and Rural Life 1848-2004 című kötet kedvezményes áron (6000 Ft) megvásárolható a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. (Postacím: 1367 Budapest 5 Pf.: 129. e-mail: muzeum@mmgm.hu) Estók János Jankovich B. Dénes - Nagy Mihály: Felmérés a régészet helyzetéről 1989-1999 Kiad.: NKÖM, Bp„ 2004. 107 p„ 89 t. ill. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának Műemléki Főosztálya 1999-ben kezdte el a magyar régészet helyzetének tudományos módszertanra ala­pozott vizsgálatát és elemzését. Céljuk az volt, hogy egyrészt alátámasszák az ágazati munkát, amely arra irányul, hogy erősítsék a szakma érdekérvényesítő képességét, ezzel együtt előkészítsék a nemzeti fej­lesztési tervek vonatkozó fejezeteit, másrészt a prob­lémák feltárásával az érintett intézmények vezetőinek munkáját is megkönnyítsék. A felmérésnek célja volt az is, hogy a készülő Nemzeti Fejlesztési Terv számára a régészet feladatait, állapotát és problémáit rögzítő olyan adatsort bocsássanak rendelkezésre, melynek segítségével a feltárt hibák kiküszöbölhetők, vagy enyhíthetők. Első lépésként a KŐI a szakértők bevonásával vitanapot rendezett, ahol azonosították a régészeti szakterület főbb problémáit. A következő fázisban az azonosított problémák részletesebb vizsgálatához átfogó, számszerűsíthető adatokat gyűjtöttek. Ezen adatok feldolgozását, illetve értelmezését találjuk meg ebben a könyvben. Sárközy Gabriella 236

Next

/
Oldalképek
Tartalom