Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-07-01 / 7-8. szám
m^TúzEUMi Hírlevél vezető a múzeum ügyes-bajos dolgaival foglalkozó művészettörténész (jómagam).A rendhagyó az volt a történetben, hogy amikor mindez történt, az Egry képek az idény végeztével, mint szokás volt, már visszakerültek felsőőrsi raktárunkba. A művek nélküli, „fiktív” tárlatvezetés mégis mindenki számára felejthetetlen volt: az Önkormányzat felelősséggel vállalta fel a múzeum újjáépítésének az ügyét. Egrynek annak idején nemigen volt kapcsolata sem politikusokkal, sem azok testületéivel. Némi legendás, jegenye-fasor elleni tiltakozást leszámítva, - mely jelentősen csökkentette kilátását a ház teraszáról -, talán csak egyszer került kapcsolatba, Tatay Sándor története alapján, a község vezetőivel. 1945 őszén az író, ismerve Egryék ínséges helyzetét, felkereste a badacsonyi jegyzőt, és felhívta a figyelmét az általa még nem ismert, kiváló művész sanyarú körülményeire, és kért számára két szekér tüzelőfát. Viszonzásképpen javasolt a festőtől képet a tanácsterem falára. A jegyző ezt elhárította, mondván: cifrálkodásnak tartanák ezt ilyen nehéz időkben, majd inkább valami más, szükséges dolgot talál ő ki. így aztán, a megérkezett tüzelőfa-adomány ellenszolgáltatásaképp meg is kérték a Badacsonyban Piktor néven ismert festőt, hogy a hosszú, gyalult deszkára festené fel csupa nagybetűvel a VIZIRENDŐRSÉG szót. Egry sokat győzködött, szenvedett a felirattal, míg a vendégségbe érkező Tatay eltávolította, horgászni küldte az idős művészt, és Juliskának, Egry feleségének segítségével megfestette a „művet", amelyet Egry boldogan szignált... Az azóta eltelt idő alatt itt Pannóniában is kialakult egy egészséges lokálpatriotizmus. A helybéliek közös erővel kutatták fel azokat az idős embereket, akik még találkozhattak a Piktorral. Az önkormányzatok büszkék a Balaton felvidéken letelepedő művészekre, és nemcsak Badacsonytomaj Önkormányzata, de a Megyei és Regionális Területfejlesztési Tanács is magától értetődően felvállalta a feladatot, hogy az európai művészet történetében is jelentős koloristának, a nagy magányos Egry Józsefnek emlékmúzeumát méltóképp helyreállítsa. Az oroszlánrészt, a saját erő ráfordítását és a Széchényi terv megpályázását kitartóan vállalta a Veszprém Megyei Önkormányzat. Nemcsak a festő házának rendbehozatalát, de a kisházhoz csatlakozó, azt körülölelő új múzeumépület felépítését is megvalósította ez a testület. így 2002 augusztusában Wéber János tervei alapján egy újjávarázsolt, többfunkciós terekkel bíró, látogatókat vendégszeretőn váró, korszerű Egry Emlékmúzeumot nyithattunk meg, ahová budapesti és vidéki közgyűjtemények adták kölcsön, szívesen, a tulajdonukban lévő Egry műveket. Egry ezt írta a naplójában: „Egy nemzetnek nemcsak az a fontos, hogy vannak-e értékei, hanem az is, hogy vannak-e értékeinek megbecsülői. "Veszprém Megye Önkormányzata méltón becsüli meg Egry József művészetét. Köszönet érte! Gopcsa Katalin Határon túli múzeumok GALANTA (SZLOVÁKIA) 35 éves a Galántai Honismereti Múzeum A Nagyszombati Területi Önkormányzat által fenntartott hat múzeumi intézménynek legfiatalabb múzeuma a Galántai Honismereti Múzeum. Az intézményt a Járási Nemzeti Bizottság Galántán 1969-ben alapította. A múzeum fenntartója volt már a Szlovák Köztársaság Kultur Minisztériuma, majd a Nagyszombati Kerületi Hivatal és 2002-től a már említett területi önkormányzat. 1999-ben a múzeum fennállásának 30. évfordulója alkalmából kiadott Studia Galanthensia No. 6 aprólékosan számon tartja a múzeum rendezvényeit, munkatársait, a szakdolgozók publikációs tevékenységét, valamint a múzeum gyűjteményének gyarapodását. Több mint kétszáznegyven kiállítás, konferencia, előadás és más múzeumi rendezvény fémjelzi a gazdag munkát. Ezzel a múzeum méltón beíródott a köztudatba és a régió egyedüli múzeumaként harcolt a szakmai elismerésért. A néprajz, a történelem és a régészet terén jelentős sikereket ért el. Három tájház, két cölöpös vízimalom a Kis Dunán és a múzeum galántai székháza működnek a szervezet keretében. 1990 után néhány forradalmi hagyományokkal kapcsolatos kiállítás megszűnt. A múzeum is kénytelen volt székházat váltani. A már jól bevált galántai Esterházy neogótikus kastélyt, ahol már kiépített raktárak és műhelyekben dolgoztak a szakemberek, el kellett hagyni, egy jóval kisebb és nem jó állapotú épületbe kényszerült a múzeum. Sajnos, még rosszabb volt, hogy a gyűjteményt a városon kívül kellett elhelyezni, ami a mai napig nagy gond. Nem részletezve az ezzel összefüggő kiadásokat és különböző problémákat. A személyi változások, beleértve a vezetői posztokat is, jelentősen befolyásolták a múzeum munkáját. Talán a legnehezebb korszak 1996-1999 között volt, amikor a múzeum egy ún. 230
