Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-07-01 / 7-8. szám
m^úzEUMi Hírlevél J© Fókusz BUDAPEST Modernizmusok - Európai grafika 1900-1930 Magyar Nemzeti Galéria 2004. június 18. - szeptember 12. Staatsgalerie Stuttgart 2004. október 1 5. - 2005. január 23. Az Európai Unióhoz való csatlakozás alkalmából valósult meg ez a kiállítás az NKÖM és a Baden-Württemberg-i Tudományos, Kutatási és Művészeti Minisztérium összefogásával. Az öt évvel ezelőtt megindult munka nyomán most három évtizedre bővítve mutatja be a tárlat az európai és benne a nyugati tendenciákhoz kötődő magyar grafika legjava alkotásait. A rendkívül gazdag, mintegy 400.000 lapot számláló stuttgarti grafikai gyűjtemény a reneszánsz és a barokk művek után elsősorban a klasszikus modemekre, a német expresszionistákra illetve az egyetemes konstruktivistákra specializálódott nemzetközi anyagából több mint száz mű került párhuzamba a korabeli magyar anyaggal. A 20. század első évtizedeiben gyűjtött kortárs magyar modemek kollekciója a történelem nehéz időszakai után csak a 20. század utolsó évtizedében teljesedhetett ki a Magyar Nemzeti Galériában, és együttes bemutatásuk eddig jórészt vidékre és külföldre korlátozódhatott. Az Európai Unióhoz csatlakozás tehát anyagi és eszmei értelemben is új korszakot, más lehetőséget kínál. Ezt kamatoztatja a reprezentatív kiállítás és a műveket tudományosan bemutató kétnyelvű katalógus. (Stuttgarti kiadása miatt sajnos nagyon borsos áron!) A bemutató témaegységenként követi nyomon a rajz és a sokszorosított grafika alakulását a különböző izmusok időszakában, speciálisan megmutatva a magyar jelenségeket. Jelzi az összecsengéseket és a magyar sajátszerűségeket, sőt merész újításokat az adott időszak egyetemes modern törekvésein belül. A századforduló néhány naturalisztikus és a szimbolizmusból merítő francia Próféták - akik közé az 1890-es években Rippl-Rónai is tartozott - szép lapjai után, s Gauguin, Toulouse-Lautrec sorozatait követően Cézanne, Picasso ts Matisse néhány lapja jelzi a modernizmus nagy elődeit. Ezt követik a kiállításon a fauvizmus, kubizmus és futurizmus bemutatása, majd az expresszionizmus németországi és ausztriai mesterművei mellett Uitz és Nemes Lapérth klasszikusabb veretű, de erőben sokszor társaikon túltevő tusrajzai. Speciális egysége a kiállításnak a német vonatkozásban oly annyira jelentős fametszetek sora. A Die Brücke (Híd) csoport -valamint Franz Marc és Mattis Teutsch 2001-es MNG kiállításról ismert munkái mellett - Bortnyik és Derkovits a szokásos sztereotípia szerint a politikussággal jellemzett magyar művészetet képviseli. Ismeretlenebb világot tár elénk a dadaista kis blokk, valamint a biomorf eszmei építészetet képviselő stuttgarti Finsterlin és a német kollégák által végre méltán felfedezett Farkas István nyomatsorozata, a Correspondances. (Ebből került egy részlet a katalógus címlapjára!) A Staatsgalerie legismertebb modern kollekciója az absztrakt törekvésekhez kötődik. A második világháború után gyorsan igyekeztek pótolni a veszteségeket. Kandinszkij, Malevics, Liszickij, Rodcsenko, Le Corbusier, Schlemmer, Kupka, vagy a magyar Moholy- Nagy művei az 1950-70-es évektől kerültek be e jeles gyűjteménybe, tehát akkor, amikor nálunk a modernekről még szó sem igen esett. A stuttgarti múzeum gyarapodása is részben hagyaték szerzeményezésével alakul, ahogy a Magyar Nemzeti Galéria is, de a moderneket illetően csak 1968-at követően. A csaknem kétszáz grafikát felsorakoztató tárlat a jellegzetesen német jelenséggel, az új tárgyilagosság legjobb képviselőinek munkáival zárul. Itt szembesülhetünk igazán azzal, hogy Oroszhoz és Beckmannhoz milyen szervesen illeszkednek Derkovits Gyula késői grafikái. Bajkay Éva Új időszaki kiállítások JEAN DUBUFFET (1901-1985) Litográfiák, szitanyomatok, festmények a párizsi Dubuffet Alapítvány gyűjteményéből Ludwig Múzeum Budapest - Kortárs Művészeti Múzeum 2004. június 10 - augusztus 29. Az idei nyár időszaki kiállításait a grafikának szentelték Budapest nagy múzeumai. Ebbe a sorba illeszkedik Dubuffet bemutatása a Ludwig Múzeumban. A francia művészt egész élete során végigkísérte a különböző grafikai technikákkal való szenvedélyes kísérletezés. Először kőnyomatos sorozatokkal tűnt fel. Lapjain kezdetben a mindennapi tevékenységek sajátos grafikai átiratát adta: Zongorista, Kávédaráló, Harisnyafoltozó stb. 219
