Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)

2004-06-01 / 6. szám

0^5Túzeumi Hírlevél Kossuth-bankók sorsát követte nyomon Békés megyé­ben. A 20. századi pénzekkel foglalkozik Kőhegyi Mihály, aki a Horthy korszak leleteinek vizsgálatakor érdekes módszertani tanulságok levonása után vállalkozott egy Esztergomban napvilágot látott lelet feldolgozására. A régészet és történelem összefüggéseiben tárgyalt régi pénzek keletkezésének, használatának kutatása után a tanulmányok egy része a pénz-, jutalom- és díjérmék művészeti értékeinek oldaláról közelítik meg a témát. Garami Erika „Az első pengő bankjegyek „imázs­­váltása" címmel megemlékezik azokról a jeles művészek­ről, akik a bankjegyek tervrajzait készítették, és azokról a nyomdákról, ahol ezek az igényes munkák készültek. G. Héri Vera és L. Kovásznai Viktória a történelmi korokon át az éremművészet és a társadalom kapcsolatát, egy­másra hatását vizsgálták. Baranyi Anna a 19. században viszonylag kevés magyar vonatkozású zenei témájú érem közül bemutatja az Anton Scharff emlékérmét, amely a Nemzeti Zenede ötvenedik jubileumára készült. Megismerkedhetünk még a Magyar Tudomá­nyos Akadémia díj- és jutalomérmeivel, a női rend­jelekkel az Osztrák-Magyar Monarchiában, a pápai érdemrendekkel, valamint Vitéz Réthy Andor m. kir. ezredes kitüntetéseivel. Sárközy Gabriella AZMNMKÖZPONI KÖNYVTÁRÁNAK GYARAPODÁSA Magyar múzeumi kiadványok Összeállította: Sárközy Gabriella Magyar Iparművészet 2003/4. Tízéves a Magyar Iparművészet című folyóirat. Jórészt a kézműves iparművészet és tervezőmunka eredményeit kívánja folyamatosan számba venni. Fekete György főszer­kesztő az évforduló kapcsán feleleveníti az iparművészeti lap előzményeit mely a 19. század fordulója előtt Művészi Ipar címmel indult, majd 1897-ben, végleges formájában Magyar Iparművészet címmel jelent meg közel fél évszá­zadon át. 1945-től 1993-ig az iparművészetnek nem volt rendszeresen megjelenő fóruma. A rendszerváltás után 1993 decemberében N. Dvorszky Hedvig főszerkesztő irá­nyításával indult újra a folyóirat a jelenlegi címével. A Téralakítás című rovatban nagyszabású épület felújításokról olvashatunk. Szó kerül a megújult Szent István-bazilika környezetépítészetéről, az újonnan épült szászbereki katolikus templomról és az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem épületéről, amely az Ybl Miklós tervezte volt Festetics-palotában kapott helyet. A Kiállítások-műhelyek között számtalan jelentős kiállításról és alkotókról kapunk hírt. Szerepel a felsoro­lásban az Iparművészeti Múzeum órakiállítása, Fraknó Várában látható Esterházy kincstár titkai, Balogh Mihály ötvösművész kiállítása Kőszegen. Szentendrén tavaly májusban nyílt meg a MANA ékszerstúdió, ahol - mind külföldiek, mind magyarok részvételével - tanfolyamo­kat szerveznek az ékszerkészítés szakmai alapjainak az elsajátítására, emellett a stúdió közös munkákat is kíván indítani a szakma rangos külföldi képviselőivel. Számos textiltervező, készítő művész - Orient Enikő, Regős Anna - munkásságáról, legújabb alkotásaikról olvashatunk, hírt kapunk az Eppingeni zászlófesztivál magyar résztvevőiről. Ajáték hiánya a szellem tehetetlensége címmel SchénerMi­hály a játékfundemuntamairól vall, Vígh Annamária írása pedig a Győrött rendezett VII. nemzetközi babakiállításról szól. Hírt kapunk hazai design kiállításról, és magyar for­matervezők külföldi bemutatkozásáról, továbbá porcelán, kerámia, üveg és textilművészek egy-egy tárlatáról. Vadászi Erzsébet ismerteti a Lángi József és Mihály Ferenc által írt könyvet, melyben a szerzők az erdélyi faliképeknek és festett faberendezéseknek első kötetét jelentették meg. A Művészet és elmélet rovatban olvas­hatunk a belsőépítészek zsennyei tanácskozásáról, a művészet és a posztmodern kérdésének taglalásáról, itt jelent meg a Magyar Iparművészeti Egyetem DLA-litván hallgatójának „Nyelvek és gondolatok" című írása is. Az Olvasókerék-ben tartalmi kivonatokat ta­lálunk számos francia, német, dán, amerikai és brit iparművészeti folyóiratokból. Külföld Összeállította Jakab Mária Régészet Carandini, Andrea: Die Geburt Roms. Aus dem Ita­lienischen von Karl Pichler. Zürich, Artemis und Winkler, 2002. 894 p. ill. 79/2004 39.603 Förtsch, Reinhard: Archäologischer Kommentar zu den Villenbriefen des jüngeren Plinius. Mainz am Rhein, von Zabern, 1993. 202 p. 86 t. 88/2004 Q 16.139 Gedl, Marek: Die Beile in Polen IV. (Metalläxte, Eisen­beile, Hämmer, Meissei, Pfrieme.) Stuttgart, Franz Steiner Verlag, 2004.134 p. 53 t. /Prähistorische Bronzefunde, Abteilung IX. 24. Bd./ 121/2004 К Gold für die Ewigkeit. Das germanische Fürstengrab von Gommern. Begleitband zur Sonderausstellung im Lan­desmuseum für Vorgeschichte Halle (Saale), 18.10.2001 bis 28.02. 2001. Hrsg, von S. Fröhlich. Bearb. M. Sailer, A. Roeder. Beitr. von M. Becker. 2. verbesserte Aufl. Halle (Saale), Landesamt für Vorgeschichte, 2001. 223 p. ill. 94/2004 39.611 213

Next

/
Oldalképek
Tartalom