Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-06-01 / 6. szám
Fókusz ©Múzeumi Hírlevél m Múzeumok éjszakája - 2004. június 26. A programokból: Budapesti Történeti Múzeum Tárlatvezetések, előadások, hangversenyek, történelmi táncok a „Klimt, Schiele, Kokoschka és a dualizmus művészete" című kiállításhoz kapcsolódóan 2004. június 26. 18.00 - 24.00 Néprajzi Múzeum Június 26. 19.00 órától Aki dudás akar lenni... Múzeumok éjszakája a duda kiállításban Bővebb információ: az NKÖM honlapján olvasható! Mariazell és Magyarország Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeuma 2004. május 28 - szeptember 12. A Kiscelli Múzeum óbudai épülete jelenleg a Budapesti Történeti Múzeum Újkori Gyűjteményének és a Fővárosi Képtárnak ad otthont. Ezt az épületet több mint 250 éves fennállása során sokféle célra használták, volt laktanya, katonai ispotály és ruharaktár is; történetének egyik fontos fejezetét mutatta be az a 2001-ben rendezett kiállítás, amely a 20. század eleji tulajdonos, az épületet kastélyként helyreállító bútorgyáros és műgyűjtő Schmidt Miksa munkásságát ismertette meg a közönséggel. A Múzeum 2004. évi kiállítása a „kiscelli kastély" legkorábbi történetéig vezet vissza: az épület eredetileg a trinitárius rend kolostora volt. Az alapítás történetének megismerése, a hely elnevezésének (Kiscell, régi német nevén: Klein-Mariazell) megértése nem lehetséges a Mária-tisztelet történetének megismerése nélkül. A történelem, vallástörténet, művészettörténet, néprajz jeles hazai és külföldi szakértői segítették a kiállítás tudományos előkészítését, tanulmányaik a magyar mellett német nyelven is megjelentetett katalógusban olvashatók. A kiállítás koncepciója is a téma sokszínűségére épül. Közel 40, többségében hazai és osztrák köz- és magángyűjteményből több, mint 300 tárgy - festmények, grafikák, szobrok, iparművészeti tárgyak és még sokféle különleges emlék - szerepel a tárlaton. A kiállítás idejére visszakerül a templomtérbe a kiscelli kegyszobor is, amely II. József rendeletére, a trinitárius rend feloszlatásakor került el innen az óbudai plébániatemplomba, s a hívek immár több, mint két évszázada ott tisztelik. A kiállított emlékek és dokumentumok tükrében a látogatók is meggyőződhetnek arról, hogy Mariazell nem csupán az ausztriai Stájerország, hanem egész Közép-Európa nagy múltú, különleges jelentőséggel bíró zarándokhelye. Társadalmi helyzettől és nemzetiségtől függetlenül jöttek a zarándokok ezrei a Habsburg monarchia legtöbbet látogatott kegyhelyére, az uralkodó család tagjaitól a legegyszerűbb emberekig. Valamennyien Mária közbenjárásáért fohászkodtak, amikor bajukon emberi erővel már nem lehetett segíteni. A megmenekülések, gyógyulások történetét mesélik el a fogadalmi képek és tárgyak, amelyek személyes sorsok dokumentumai; a valamikor élt emberek saját történeteinek adalékaival gazdagítják a régebbi korokról alkotható képünket. A látogatók megismerhetik Mariazell történetének magyar vonatkozásait, valamint a kegyhely magyarországi filiáléit, Óbuda-Kiscellt és Celldömölköt. A kiállítás kiemelten foglalkozik a barokk kori szentképtisztelettel. A rendezők szeretnék az elmúlt évszázadok vallásos gyakorlatának tárgyi emlékei által ráirányítani a figyelmet az ábrázolás különleges szerepére, ahol a kép vagy a szobor különleges intenzitással jeleníti meg az ábrázoltat. A képkultusz alapgondolata első látásra távol áll a mai emberektől, de valójában ma is mély jelentést hordoz egy fénykép eltépésének vagy egy szobor ledöntésének gesztusa. Kiállításunk nem csupán a Máriát ma is tisztelő katolikusoknak szól, noha számukra is tartogat érdekességeket, például a vallási gyakorlatból napjainkra már kiveszett tárgytípusokat. A kiállítás azonban elsősorban azok számára készült, akik érdeklődnek saját múltunk, Közép-Kelet-Európa története iránt, de talán nem ismerik eléggé a történelemnek a tankönyvekben legfeljebb a törökellenes küzdelem kapcsán futólag megemlített mozgatóját: a keresztény hitet, azon belül pedig a Mária-tiszteletet. A ma embere különösen fogékony a rítusok iránt, bár figyelme elsősorban a távoli kultúrák hitvilágára irányul. Kiállításunk azt mutatja be, hogy a rítusok intenzíven hozzá tartoztak európai keresztény elődeink életéhez is. Napjaink Mária-tiszteletével a tárlat nem foglalkozik, hiszen az élő hagyomány megismertetése nem a Történeti Múzeum feladata. Akinek kiállításunk felkeltette az érdeklődését, ellátogathat valamelyik hazai Mária-kegyhelyre, sőt, az alapításának 850. évfordulóját 2007-ben ünneplő Mariazellbe is. A kiállítást az Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata „Óbudai Nyár" rendezvénysorozata 183
