Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-04-01 / 4. szám
m^TúzEUMi Hírlevél m Magyar Hazai Vándor 1865. évi kalendárium (Szerk. Károlyi István. Pesten, Petr. Trattner J. M. és Károlyi István), amely helytörténeti szempontból fontos, mert eben a kiadványban is megjelent a Tudományos Gyűjtemény (1820. II. 47-89. p.) után a Hohenegger Lőrinc8 naplókönyve Napóleon 1809. évi győri ostromáról. Egyelőre a belföldi cserekapcsolatokat sikerül fenntartani, múzeumokkal, könyvtárakkal, levéltárakkal és néhány egyetem régészeti, néprajzi, történeti tanszékével él a csere. 2002-ben nyilvános könyvtárrá vált a múzeumi könyvtár Römer Flóris Múzeumi Könyvtár néven. Ugyan a könyvtárosok számára nálunk nem kötelező kiállítások rendezése, 2003 novemberében mégis rendeztünk egy rövid, 4 hetes kiállítást „Kalendáriumok az időmérés történetében ” címmel. A vállalkozás oka az volt, hogy a Soproni Levéltárban a Pilcz-család iratai között előkerültek olyan német nyelvű Streibig-kalendáriumok, amelyek eddig még nem voltak ismeretesek, és úgy gondoltuk, ritkaságuk érdemessé teszi őket a bemutatásra.8 9 Köréjük szerveztünk egy - szerencsére látványosra sikerült- kamarakiállítást, amelyhez csodálatos anyagot kaptunk a Pannonhalmi Főkönyvtártól, a Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumtól, a Kisfaludi Károly Megyei Könyvtártól és múzeumunk helytörténeti gyűjteményéből. A könyvtárhasználat feltételei a nyilvánossá válástól nem változtak, a nyitva tartás rendjét kivéve. Mivel a múzeum hétfőn zárva, ezért a korábbi hétfői nyitva tartás helyett kedden 10-16 óra, csütörtökön 12-16 óra között látogatható a könyvtár (a múzeum munkatársainak természetesen minden nap, teljes munkaidőben). Ingyenes alapszolgáltatásként biztosítjuk a helyben olvasást, könyvtárunk nem kölcsönöz. A régészeti anyag egy része letéti könyvtárban van másik épületben, ezért praktikus egy nappal előbb kikérni a szakirodalmat. Fénymásolási lehetőség van; könyvtárunk is részt vesz a könyvtárközi dokumentum ellátásban. Csecs Teréz 8 Győr egyházmegyei pap, 1782-1842. 9 Részletes ismertetésüket ld. Csecs Teréz: Német nyelvű Streibigkalendáriumok a Pilcz család levéltárában. Arrabona 41/1-2. Győr, 2003.119-144. AZ MNM KÖZPONTI KÖNYVTÁRÁNAK GYARAPODÁSA Magyar múzeumi kiadványok Összeállította Sárközy Gabriella Blaskovichok emlékezete Szerk.: Gócsáné Móró Csilla. Kiad.: Blaskovich Múzeum Baráti Köre, Tápiószele, 2003. 364 p. ill. A Blaskovich-kúria a maga nemében, páratlan gazdagságban őrzi a magyar köznemesség tárgyi emlékanyagát. Az ország egyetlen köznemesi kúriamúzeumának állandó kiállítása, a Blaskovich-család műgyűjtemény segítségével nyújt keresztmetszetet a 19. századi haladó szellemű magyar köznemesség tárgyi világáról. Ebben a kötetben a közreműködők azt a célt vállalták fel, hogy e páratlanul értékes magyar kulturális örökséget, egy színes és sokrétű nemesi gyűjteményt, valamint létrehozóinak szellemi és tárgyi hagyatékát tárják a szakmai- és a széles nagyközönség elé. A szerzők, kiváló szaktudósok, tanulmányai feltárják a múzeum rejtett gazdagságát, tárgyszerűen ismertetik a gyűjtők életformáját, s a múzeum kincseit. Többek között értékes festmények, művészeti alkotások, az ékszeres ládika, a pipagyűjtemény, a lószerszámok, különleges térképek kerülnek elemző bemutatásra. Új adatokkal gazdagodott a „Kincsem", a csodakanca és tulajdonosa élettörténete. A tanulmányok komoly szaktudományi eredményekkel szolgálnak a művészettörténet, a történelemtudomány, az iparművészet-történet, hadtörténet, s nem utolsó sorban a társadalomtörténet számára. A tárgyak évszázadokat idéznek fel, mint a tápiószentmártoni szkíta csodaszarvas az ásatásokat és a történészek, régészek vitáját, Bogdán Jakab festménye azt, hogy az angol királyi udvar festője a nehéz időben nemcsak pregrínus diákoknak adott szállást, hanem diplomáciai szolgálatokat is tett Magyarország érdekében. A szász mester művén, az ónfedeles fajansz kupán az 1703-as évszámot és Bercsényi pipáját látva a szabadságharc felé száll a gondolat. A „Kincsem" szobor előtt elmerenghetünk a magyar lótenyésztés tudományának századokon átívelő hagyományán. A Blaskovichok emlékezete tanulmánykötetet ajánlják mindazoknak, akik szívükön viselik a magyar kultúrát. Lechner Ödön Válogatta és szerk.: Gerle János. Kiad.: Holnap K„ Bp„ 2003. 274 p. ill. (Az építészet mesterei. Sorozatszerk.: Gerle János) A Holnap Kiadó sorozatának negyedik kötete a magyar építészettörténet egyik legjelentősebb alakjának, Lechner Ödönnek állít emléket. A könyv bevezetőjében a szerkesz140
