Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-04-01 / 4. szám
©«Múzeumi 7/írlevélí© 1944 februárjában a Budapest régiségeit kérte cserébe a Fővárosi Történeti Múzeumok Igazgatóságától, májusban az Ethnographiát és a Néprajzi Múzeum értesítőjét vásárolta meg visszamenőleg is, 1945-ben pedig a Magyar Múzeumot kérte meg csereként. A II. világháború a Városi Múzeum anyagában, így a könyvekben is kárt tett: főispáni parancsra a kiürítés során a várostörténeti anyag, a pénzgyűjtemény és a képek mellett a könyvek egy részét is becsomagolták, Sopronba kerültek a ládák és ott nyomuk veszett. 1946-ban Szőke Béla régészt, érsekújvári középiskolai tanárt nevezték ki a Városi Múzeum igazgatójának, akinek tevékenysége a szakkönyvtár fejlődésében mérvadó. A Századok és a Magyar Nyelv korábbi évfolyamait a háború után kiegészítette. Az 1936-ban megindult Győr monográfia-sorozat meglévő köteteit és a Győri Szemle évfolyamait cserealapként felhasználva kibővítette a cserepartnerek számát, először a magyarországi múzeumokkal, majd a külföldiekkel. Amint az 1947-es irattári anyagból kitűnik, először csehszlovák, majd lengyel múzeumok jelentkeztek, felajánlván kiadványaikat cserekapcsolat céljára, gyakran konkrét tanulmányokat kérve. 1949-ben bécsi intézetekkel keresett kapcsolatot, a Burgenländische Heimatblätter, a MAG, az Archaeologica Austriaca és a Fundberichte aus Österreich régészeti, történeti szakfolyóiratok nemzetközi cseréjét elindítandó, de majd csak az először 1959-ben megjelenő Arrabona múzeumi évkönyv vált „csereképessé” ezen intézetek számára. Szőke Béla kiegészítette az Ethnographia sorozatát és 1948-ban felvetette egy saját negyedéves folyóirat kiadásának tervét. Az ez évi, az UNESCO-nak és a felettes hatóságoknak készített beszámolók szerint a múzeum könyvtárát, a több mint 2000 kötetet a tudományos munkaközösség tagjai használják. Szőke Béla is gyarapította a szakkönyveket és a régi könyveket egyaránt, vásárolt a győri Streibig-nyomda 18-19. századi kiadványai közül a helytörténeti gyűjtemény számára. Az 1950-es évek szellemét és nehézségeit jól érzékelteti az a levél, amelyben az Országos Könyvtári Központ a feloszlatott szerzetesrendek könyvtáraiból ajánl fel könyveket, ha zsineget küld a múzeum! A bencés Rómer Flóris Múzeum és a Városi Múzeum az 1949-es egyesítés után az Apátúr-házban kapott helyet, Xántus János neve alatt. A múzeum könyvtári anyagának feldolgozása 1963-ban indult meg, amikor egy -bővítésre ugyan alkalmatlan, de különálló - helyiségben elkezdték az állomány rendezését, újraleltározását, katalogizálását. 1967-ben felújították a könyvtárat, de a helyhiányra ez is csak átmeneti megoldásnak bizonyult. 1992-ben ismét költözött a könyvtár, egy időszaki kiállítóhelyiség átalakításával kapott végre megfelelő helyet, a zsúfolt könyvszekrények helyett szabadpolcos elrendezésre nyílt mód. A túlnyomórészt régészeti, néprajzi, művészettörténeti és történeti szakirodalom mellett helytörténeti gyűjteménye is van könyvtárunknak, és a Streibig nyomda kiadványainak gyarapítására is figyelünk. Megtalálható könyvtárunkban a korábban említetteken túl a Budapesti Szemle, a Nemzeti Újság, a Történelmi Tár jó néhány évfolyama, a Tudományos Gyűjtemény majdnem teljes sorozata, a Magyar Iparművészet, a Hadtörténelmi Közlemények, múlt századi magyar és német nyelvű lexikonok, Vályi András, Fényes Elek, Révai Miklós munkái közül jónéhány, a Borovszky Samu szerkesztette vármegyei monográfia sorozat, és mai szakfolyóiratok egyaránt. A Fél Túli-hagyaték, az Abád-hagyaték, a Cziráky-letét és más ajándékozók szintén jelentős számú kötettel gyarapították a könyvtár állományát. Fél Edit hagyatékában jórészt saját néprajzi munkái, illetve a neki ajánlott különlenyomatok találhatók meg. Az Abád-Hauser-gyűjteményt a győri származású feleség, Hauser Henriett hagyta a múzeumra, a bútorok és porcelánok mellett 292 kötetet is, jórészt művészettörténeti témájúakat. A Szabó József evangélikus püspök élete munkájával létrehozott Madách-gyűjteményben minden Madáchtól származó, vele foglalkozó kiadványt, könyvet, tanulmányt (legalább fénymásolatban) igyekezett püspök úr összeszedni, amelyet az adományozó halála után Freier József rendszerezett, dolgozott fel és gyarapítóit tovább.7 1959-ben indult meg az Arrabona, a múzeum évkönyve, amely azután a cserekapcsolatok kibővülésével fontos magyarországi és külföldi múzeumi és levéltári kiadványokhoz juttatta a könyvtárat. Izlandtól Finnországon át Koreáig több mint 280 külföldi cserepartnere volt a múzeumnak, amit az elmúlt tíz évben 162-re kellett apasztani a nyomdai és a postaköltségek jelentős emelkedése miatt. Igyekszünk azért a legfontosabb intézményeknek eljuttatni kiadványainkat, ami azt jelenti, hogy az Arrabonát el lehet olvasni pl. a New York Public Libraryban vagy a Brit Tudományos Akadémia Könyvtárában is. A cserébe kapott kiadványok közül többel is egyedüli bejelentő könyvtárunk a Nemzeti Periodika Adatbázisban. 7 Eddig megjelent publikációi: Freier József: „Mondottam ember, küzdj és bízva bízzál!" Madách Gyűjtemény Győrött. I-II. Arrabona 37/1-2. 1999. 375-392, és 39/1-2. 2001.469-493. 139
