Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)

2004-04-01 / 4. szám

mJTúzEUMi Hírlevél,® Gödöllő Artists' Colony. A125 éve született Kriesch Lau­ra emlékére. A kurátort teendőket Keserű Katalin, Őriné Nagy Cecília és Katóm Szabó Erzsébet látta el, a kiállítás megszervezésére pedig a Gödöllői Városi Múzeumot kérte fel a Londoni Magyar Kulturális Központ. Keserű Katalin koncepciója alapján a kiállítás azt mutatja be, hogyan változott meg a hagyományos nőkép a gödöllői művésztelepen. Körösfoi- Kriesch Aladár, Nagy Sándor alko­tásain a 19. századi hősök helyett hősnők jelennek meg, a világ és önmaguk megismerésére törekvő nőalakok, akik maguk is alkotók és akiket a férfiak - eltérően a „végzet asszonya" korabeli kultuszától - társnak tekin­tettek. Ebben az életközösségben, ami a művésztelepi közösség alapját jelentette, felértékelődött a hagyomá­nyos női tevékenység, minden olyan munka, ami az otthonnal volt kapcsolatos, művészi jelentőséget nyert. A paraszti életmód felfedezése és mintának tekintése is befolyásolta ezt a szemléletet. A kiállítás tehát bemutatja a nőművészek (Undi Mariska, Undi Carla, Kriesch Laura, Frey Vilma) tevékenységét, a női munkán alapult szövőműhely működését, tágabbra tekintve azokat az építészeti és belsőépítészeti törekvéseket is, melyek az életközössé­gek otthonát voltak hivatva megteremteni. A műtárgyakat Oriné Nagy Cecília gyűjtötte össze a Magyar Nemzeti Galéria, az Iparművészeti Múzeum, a Gödöllői Városi Múzeum, a váci Tragor Ignác Múzeum gyűjteményéből és magántulajdono­sok anyagából. A műtárgylistában szerepel Körösfői- Kriesch Aladár Ego sum via, veritas et vita, Liliomok, Bol­dogság című képe, a szövőműhely legszebb termékei: a Kassandra, Sasok a hős sírja felett vagy Nagy Sándor Kettős arcképe, Attila lakomája című kartonja. Nők a gödöllői művésztelepen régen és ma. A kiállítás nemcsak a 20. század eleji művésztelepről szól, hanem magában foglalja azt a mai iparművészek­ből álló alkotóközösséget is, amely öt éve működik Gödöllőn az egykori művésztelep utcájában, a város­tól kapott alkotóházban. Ez az első alkalom, hogy a régi és az új művésztelep együtt jelenik meg kiállítá­son. Katona Szabó Erzsébet a kortárs nőművészek alkotásaiból állított össze egy válogatást. A kiállításnak a Glasgow School of Art Mack­intosh Gallery adott helyet. A 20. század elején a skóciai Glasgow-ban is működött egy művésztelep, ami családiasságában a gödöllőire emlékeztetett. A Mackintosh Galéria műemlék épületében képzőmű­vészeti főiskola működik, átriumában rendszeresen tartanak kiállításokat. Március 3-án a School of Art igazgatója és Bogyay Katalin nyitotta meg a kiállítást a szép számú Women at the G ö D о L LŐ Artists’ Colony közönség jelenlétében. A Képzőművészeti Főiskolán, a glasgow-i egyetemen tanítják a gödöllői művésztele­pet a 20. század eleji európai szecessziós mozgalmak között. A főiskola tanárai nem egyszer jártak már a Gödöllői Városi Múzeumban kiállítás látogatása vagy kutatás céljából. A mostani kiállításhoz kapcsoló­dóan Keserű Katalin több előadást is tartott a gödöl­lői művésztelepről az egyetemen és a főiskolán. Az angol nyelvű kiállítási katalógus Keserű Katalin, Óriné Nagy Cecília, Gellér Katalin, Wehner Tibor tanulmányá­val, Bogyay Katalin és Kathy Chambers, a Mackintosh Galéria kurátora bevezetőjével jelent meg. G. Merva Mária ICOM hírek Pályázati felhívás Az ICOM Magyar Nemzeti Bizottság elnöksége 2004 második félévére is meghirdeti pályázatát nemzetközi konferenciákon való részvétel támogatására. Ebben az évben kiemelten kezeljük az ICOM 20. kongresszu­sán és 21. közgyűlésén való részvételre beérkező pályázatokat (Szöul, október 2-8.)- A pályázók körébe tartoznak egyéni ICOM tag­jaink, valamint olyan intézmények, amelyek tagjai a szervezetnek- Előnynek számít a saját igazolt önrész, illetve egy másik, eredményes pályázat. Az elnyert összeg az uta-133

Next

/
Oldalképek
Tartalom