Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-03-01 / 3. szám
e^^TúzEUMi Hírlevél «3 a Hadtörténeti Múzeum Kéziratos Emlékanyaggyűteménye őrzött. Világszerte reneszánszát éli az életmód-kutatás. Ugyancsak egyre nagyobb teret kap a katona mindennapi életének bemutatása, valamint a speciális életkörülmények problematikájának megjelenítése, kutatása. Ehhez kapcsolódik Bencze László tanulmánya, melyben „A cs.k. hadsereg élelmezése menetben, táborban a napóleoni háborúk előtt" című témát dolgozta fel. Kincses Katalin Mária „Rákóczi hamvait végre hazahozzuk...” című írása abból a hipotézisből indul ki, hogy a hamvak hazahozatala kapcsán megnyilvánuló Rákóczi-kultusz nem illeszkedik szervesen a XVII. században megszületett és a XIX. században, a közgondolkodásban, az irodalmi hagyományokban és a népköltészeti alkotásokban mindvégig jelen levő, haladó Rákóczi-hagyományokhoz. Sallay Gergely tanulmányának alapját képező „Propaganda, szimbolika és hadseregszervezés kapcsolódása az Osztrák Magyar Monarchiában az első világháború idején, egy speciális tárgyi anyag tükrében" című szakdolgozat 2001-ben születettjeién írásában „Az éremművészet aprópénze” címmel a numizmatikai tárgyi emlékek közül elsősorban a jelvényeket mutatja be. Vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó kitüntetéseinek adományozására - azok időpontjára, indoklására - vonatkozó adatok összegyűjtése ma már szinte megoldhatatlan feladatnak látszik, figyelembe véve azt, hogy a róla szóló feldolgozásokban még az első világháborúban kapott érmek, keresztek adatolása is meglepő eltéréseket, sőt hiányokat mutat. Makai Ágnes írásában pontosító adatokkal szolgál Magyarország kormányzójának katonai kitüntetéseihez. Galván Károly az Osztrák-Magyar Monarchia katonakarmesterei közül Resnitsek Józsefnek és Scholl Miklósnak állít emléket. A második részben a múzeum történetével, életével kapcsolatos tanulmányok találhatók. Mátyássy Gabriella beszámol a Pesti Polgárőrség lovas-osztályának tisztjei által használt, 1837-ben átalakított sisak restaurálásáról. Baczoni Tamás a Hadtörténeti Múzeumban található magyar vonatkozású rohamsisakokból mutat be néhányat. Illésfalvy Péter megismerteti az olvasókat a múzeum Fotógyűjteményében található 1945 utáni 600 fényképalbum számítógépes feldolgozási munkájával, Lugosi József pedig a múzeum legújabb fegyverkollekcióját ismerteti. Csikány Tamás: Csata Komáromnál 1849. július 2-án avagy a szabadságharc harcászata. Kiad.: Hadimúzeum Alapítvány, Bp., 2003. 166 p. ill. Az 1849. július 2-ai komáromi csata a szabadságharc egyik olyan eseménye, amely módot ad mélyebb elemzésekre. Egyrészt ennek az oka az, hogy a csata több önálló ütközetből állt, melyek különböző körülmények között zajlottak, másrészt rendkívül sok jelentés és visszaemlékezés őrizte meg a nap eseményeit. A csata bővelkedett a váratlan fordulatokban és felvonultatta a korabeli harcszabályzatokban foglalt majd minden harctevékenységi fajtát. A szerző bemutatja a csatán keresztül azt is, hogy miként harcoltak a katonák a magyar szabadságharc csataterein, hogyan élték át az eseményeket. Ennek megfelelően a munka kitér a kor harcászatának elveire, előírásaira és a csata eseményein keresztül a gyakorlatára is. Mivel a hadművészet ezen területe elsősorban az alacsonyabb szintű parancsnokok vezetői tevékenységét érinti, illetve a csapatok harcát, így a magasabb katonapolitikai és hadászati kérdések ezúttal kevesebb hangsúlyt kapnak. Előtérbe kívánta a szerző állítani azonban a katonát, akit a legközelebbről érintettek az események, aki a legtöbbet szenvedett, és akinek kevesebb dicsőség jutott osztályrészül, mint parancsnokainak. Kalavszky Györgyi: Emigrációban a szabadságért Az olaszországi és poroszországi magyar légiók tisztjeinek fényképkatalógusa. Kiad.: Hadimúzeum Alapítvány, Bp., 2003. 167 p. ill. Azoknak a magyar katonáknak állít emléket ez a könyv, akik a 19. század ötvenes-hatvanas éveiben, Itáliában - illetve 1866-ban emellett Poroszországban is - fegyverrel akartak harcolni a magyar szabadságért. Egy részük ifjú volt, az elvont szabadságeszmények rajongója, vagy még ennyi sem: csupán kalandvágyó fiatalember. Hittek, csalódtak, éltek - és közben meggyökereztették egy szabadságszerető, nemes nép jóhírét a nagyvilágban. Az ő szemükbe nézhet e szép könyv lapjain az olvasó. A katalógus eredeti fényképeket sorol fel, amelyek közül 146 db a budapesti Hadtörténeti Múzeumban és 127 db a Magyar Nemzeti Múzeumban található. A fényképek mellett megtalálhatjuk a képen szereplő személyek életrajzi adatait is. A légionáriusokról adott rövid ismertetés a következő adatok közlésére szorítkozik: katonai rang, 102
