Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-03-01 / 3. szám
m^TúZEUMi H írlevél J© törzsi központja a mai Gellérthegyen és sziklás lejtőjén terült el. A lakóházak mellett ipari tevékenységre utaló műhelyeket is feltártak. A római korba vezetik át a látogatót a rekonstruált kelta viseletbe öltöztetett figurák, „akiknek" ruházatát a római kori sírkövek reliefjeiről ismerhetjük. A kiállítás további részében Aquincum rövid történeti-topográfiai ismertetése mellett a római kultúra különböző aspektusait mutatja be. Aromái hódítással új építészeti megoldásokat hozó kultúra jelent meg Budapest területén. A Kr. u. 1. század folyamán a terjeszkedő Róma kereskedőit követően a katonaság vette birtokba a város mai területét is. A Duna vonalánál kialakított védelmi rendszer- a limes - legerősebb és legfontosabb pontja az kelta-eraviscus törzs területénél levő rév környékén volt. A Kr. u. 89. évben a kisebb létszámú csapatok mellé területünkre rendelték a kb. 6000 főt számláló egyik „elitcsapatot”, a legio II Adiutrix-et, mely a római uralom összeomlásáig Aquincum légiója maradt. A katonaság meghatározott alaprajz szerinti, központilag irányított építkezései nemcsak a települések megjelenését, hanem az itt élők életmódját is gyökeresen átformálták. A nagy létszámú, biztos megélhetéssel és számottevő vásárlóerővel rendelkező katonai réteg hatására felpezsdült a kereskedelmi-gazdasági élet, s ennek következményeként egyrészt az importáruk minősége és mennyisége jelentősen megnövekedett, másrészt a helyi ipar is új lendületet kapott. Az anyagi kultúra elrómaiasodása mellett Róma szellemisége, vallása, a császári propaganda is utat talált a birodalom e viszonylag távoli szögletébe. A mindennapok részévé vált a fürdőkultúra, a munkanapokat színesítő kocka és táblajátékok, az amfiteátrumi és színházi előadás. Az öltözködésben a kelta viseletét fokozatosan a római módra történő öltözködés váltotta fel, a falakat falfestményekkel, a padozatot mozaikkal díszítették. A rómavárosi előképek a helyi vagy ide vándorolt mesterek kezén átformálódott, újraalkotott formában bukkannak fel ismét a mindennapok tárgyain. Róma istenei, valamint a velük azonosított korábbi helyi istenek, történeteik vagy olykor csak szimbólumaik jelen vannak a polgárok és a katonák egész életét, hétköznapjaikat és ünnepeiket végigkísérő tárgyaikon: kérő vagy hálaadó oltárköveken, családi larariumok szobrain, használati tárgyak díszítésein s végül a halott tiszteletére és emlékére állított sírköveiken. A kiállítás látogatói a római építőanyagok mellett az épületek díszítésével, a szobák bútorzatával is megismerkedhetnek. Egy kisebb helyiség falfestménnyel díszített lakószobát imitál, ahol római ruhába öltözött család fogadja a látogatót, a tárlóban pedig ékszerekből álló kis válogatást láthatunk. A következő teremben többek között a világhírű aquincumi orgona rekonstruált darabja mellett lehetőség van pihenésképpen egyes játékok - dobótorony, malomjáték, stb. - kipróbálására is. A tájékozódást sok képpel illusztrált, rövid szöveges tablók segítik, a tárgyi leletanyagot pedig nagyméretű színes fotók egészítik ki. Dr. Facsády Annamária Közhasznú információk Pályázati kiírás Deák Dénes ösztöndíj elnyerésére A székesfehérvári Deák Dénes Alapítvány kuratóriuma pályázatot hirdet művészettörténész, illetve várostörténész részére. Az alapító végrendelete értelmében a pályázatot elnyerő alkotó számára a kuratórium évi 1500 dollárnak megfelelő összeget ajánl fel, mely negyedévi bontásban kerül kifizetésre; s egy évre biztosítja a tulajdonában levő Budapest, II. kerületi kétszobás lakás használatának jogát - a lakás közüzemi díjainak kifizetése (gáz, villany, telefon) az ösztöndíjast terhelik. Pályázni egy évre szóló, részletes kutatási tervvel, szakmai önéletrajzzal és egy elismert pályatárs írásbeli ajánlásával lehet. 93 Ormos Imre fotói a Táj-Kert-Fény-Kép c. kiállításból
